63527. lajstromszámú szabadalom • Láncfölfüggesztés munkavezetékek számára
belógását erősen fokozzák úgy, hogy ezen a helyen a munkavezeték sülyedése mintegy kétszer akkora, mint a főtartóhuzal szélső terhelt fölfüggesztési pontjainak sülyedése. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának egy példaképein foganatosítási alakja van vázlatosan föltüntetve. Az (a) munkavezeték a (b) függesztők segélyével van a láncfölfüggesztés (c) tartóhuzalára fölfüggesztve, mely a (d) fix pontokon van alátámasztva. Az (a) munkavezetéknek a tartóhuzal (d) alátámasztási pontjához legközelebb eső (g, g) fölfüggesztési helyei azon szélső fölfüggesztési pontok, amelyeken belül a munkavezeték és a (c) tartóhuzal között közvetlen fölfüggesztő öszszeköttetés már nincsen. Ezen (g, g) pontokon vagy ezen pontokon belül, tehát a (g) és a (d) pont között alkalmazunk oly koncentrált terhelést, akár egy pontban, akár több egymáshoz közel eső pontban, mely nagyobb mint a két szomszédos (d, d') alátámasztási pont közötti (g, g') szélső fölfüggesztési pontokon belül fekvő (f, f) közbenső fölfüggesztési pontok egyikére eső átlagos terhelés. A (g) pontok terhelését külön súlyokkal eszközölhetjük, azonban ezen célra részben vagy egészben fölhasználhatjuk magát a munkavezeték súlyát is, amint ez a rajzban föl van tüntetve. A rajz szerint a munkavezetéknek a (d) alátámasztási ponthoz legközelebb eső (g, g) szélső fölfüggesztési ponton belül fekvő része egy másodrendű (h, i) láncfölfüggesztés segélyével van fölfüggesztve, mely másodrendű láncfölf üggesztésnek (h) tartóhuzala a (c) főtartóhuzal (g, g) pontjaihoz van kapcsolva. Magának a (h) tartóhuzalnak a súlya és az egy vagy több (i, i) függesztő segélyével a másodrendű (h) tartóhuzalra fölfüggesztett teher tehát a (g, g) pontokra koncentrálva adatik át a (c) főtartóhuzalnak. Ezen szerkezet működése a következő: A (c) tartóhuzal hőokozta megnyúlásakor a (g, g) pontok közötti összekötővonal hossza is megrövidül. Ezen megrövidülés folytán a hőtágulás következtében amúgy is mélyebben belógó (h) másodrendű tartóhuzal még fokozottabb mértékben fog belógni, mely belógáshoz a (g, g) pontok sülyedése is hozzáadódván, a (c) főtartóhuzal (d) alátámasztási pontja alatt, illetőleg ennek közelében lévő munkavezetékrész sülyed. Ezen sülyedés lényegesen nagyobb, mint a (g, g) pontok sülyedése és ennek kb. kétszerese. Másrészről pedig a (c) főtartóhuzalnak a (g, g') pontok között fekvő része a (g, g') pontokon működő terhelés hatására megfeszíttetik úgy, hogy a munkavezetéknek (g, g) pontok közé eső része megemeltetik. A viszonyok helyes megválasztásával a munkavezetékre a (g, g) pontok között működő sülyesztés és a (g, g') pontok között működő emelés hatása azt fogja eredményezni, hogy a munkavezeték (n) tartókapcsai közel egy vízszintes vonalban maradnak. Amennyiben a (g) pontokhoz legközelebb eső (f') és (k) fölfüggesztési pontok egymástól oly nagy távolságra esnének, hogy ezek között a munkavezeték belógása túl nagy, még egy harmadrendű (m) láncfölfüggesztést alkalmazhatunk ezen két (f) és (k) pont közé, amint ez a rajzban pontozottan van föltüntetve. Megjegyzendő, hogy a föntiekben fölfüggesztési pontok alatt mindenkor a láncfölfüggesztés tartódrótján fekvő azon pontok értendők, amelyekre a munkavezetéket közvetlenül vagy közvetve hordókapcsok vagy egyéb függesztők vannak fölfüggesztve és amelyek tényleg hordják a munkavezeték súlyát. Lehetne ugyan a (g) és (d) pontok között is alkalmazni (b) függesztőket, ezek azonban, ill. ezeknek a főtartóhuzalon fekvő megerősítési pontjai már nem tekintendők fölfüggesztési pontoknak, mert a (g) és (d) pontok között fekvő függesztők már nem hordják a munkavezeték terhét, amennyiben oly lazáknak kelllenniök, hogy a munkavezeték ezen részének a sülyedését megengedjék. Magát az (a) munkavezetéket tetszőleges ismert módon kapcsolhatjuk a (b) függesztő kkel, pl. akár hosszirányú eltolódást megengedő kapcsok, akár pedig egy külön, vízszintes segédtartóvezeték közvetítésével,
