63520. lajstromszámú szabadalom • Prizmareflektor

Megjelent 11)14. évi május hó 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 63520. száai, II/d. OSZTÁLYPrizmareflebtor. GLASFABRIKEN UND -RAFFINERIEN JOSEF INWALD A.-G. CÉG BÉCSBEN. A bajelentés napja 1913 junius hó 16-ika. Az üvegből sajtolt, egyik végük felé keskenyedő prizmareflektoroknál eddigelé többnyire az volt a szokás, hogy a prizmákat a reflektor keskenyedő végén alacsonyan és keskenyen hagyták kezdődni, hogy azok azután, a reflektor szélesedő vége felé, a reflektor szélesedésének arányában, szélesedjenek és magasodjanak. Az ilyen reflektoroknál ama hátrány mutatkozott, hogy a prizmák, ama helyen, melynek — a reflektornak sajtolás segélyével történő szokásos előállítása alkalmával — a legnagyobb hőt kell kibírnia, a a leggyöngébbek és legalacsonyabbak voltak úgy, hogy a helyes reflexiószöget igen könnyen elvesztették, elhúzódtak és eltorzultak, ami a reflexióhatást igen nagy mértékben befolyásolta. E hátrány elkerülésére többször javasolták az ellenkező elrendezés alkalmazását is, tehát a prizmáknak a reflektor keskenyedő végén legmagasabbra és legszélesebbre választását és a reflektor szélesedő vége felé fokozatosan alacsonyodó és keskenyedő kiképzését. Ez esetben azonban a végigmenő prizmák közt hegyesszögű hézagok keletkeztek, melyeket rövidebb prizmákkal kellett kitölteni, hogy e hézagok is részt vegyenek a reflexióhatásban. Eme töltelékprizmák a reflektor keskenyedő vége felé csúcsban végződtek. A tapasztalat már most azt mutatta, hogy a helyes prizmaszög (reflexiószög), a prizmák ilyen, csúcsban végződése esetén, sohasem tratható szigorúan be, hanem a prizmák eltorzulnak és elhúzódnak úgy, hogy a reflexióhatás, valamint a lámpaernyő (reflektor) külseje ezen prizmavégződési helyeken erősen romlik. A töltelékprizmák csúcsai továbbá, főleg a formák tisztogatása és a készre sajtolt üvegtest beégetése folytán lelapulnak és letompulnak úgy, hogy e helyeken a fény könnyen keresztülhatol. A jelen találmány segélyével e hátrányokat azáltal kerüljük el, hogy a prizmák itt egész hosszukban hullámalakúan egymásba nyúlnak és magassági irányban hullámalakúan haladnak. Ezáltal lehetővé van téve, hogy a prizmamagasság csak anynyira csökkenjen, hogy a legalacsonyabb helyeken is, tehát ott, ahol a hullámok a legkeskenyebbek, a helyes reflexiószög még biztosan meglegyen. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy foganatosítási példáját tünteti föl. Az