63497. lajstromszámú szabadalom • Szárnyas ablak helytálló vállfával és süllyeszthető fölső szárnnyal

— 4 — a (34) pecek oly helyzetben tartatik, hogy az a szárnynak fölfelé tolásánál ismét a (35) zárólemezbe jut be. Minthogy a két fölső szárnyat egymás­^ sal összekötő (36) horog nincs magán a külső szárnyon megerősítve, hanem a szárnynak sülyedésénél helyzetében meg­maradó (33) szögemeltyűn van ágyazva úgy, dacára annak, hogy a (36) horog fö­lülről nyúlik a (37) gyűrűbe, bármikor tetszés szerint akár a külső, akár a belső szárny sülyeszthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szárnyas ablak helytálló vállfa jávai és sülyeszthető fölső szárnnyal, jel­lemezve azáltal, hogy a fölső szárny tartó- és vezetőpeckekkel a bélésrá­mának hornyaiban vezetődik, melyek a harántirányban a bélésráma mély­ségének csak egy részére kiterjedő vállfa mögött hátra és előre kanya­rodnak úgy, hogy a fölső szárny a sü­lyesztésnél és megemelésnél a vállfát megkerüli. 2. Az 1. alatt igényelt ablaknak egy fo­ganatosítási alakja, jellemezve azál­tal, hogy a hornyoknak kikanyarodó részei a vállfa mögött a bélésrámába beeresztett fémlemezekben vannak kiképezve. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt ablaknak egy foganatosítási alakja, jellemezve a hornyok kikanyarodó reszciuol kiin­duló, a tartópeckek számára ágyazatul szolgáló elágazások által, melyek a a vállfa felé és lefelé irányuló ívekben haladnak. 4. Az 1—3. alatt igényelt ablaknak egy foganatosítási alakja, jellemezve azál­tal, hogy a fölső szárnyon elrendezett vezetőpeck,ek oly hosszúkás haránt­metszettel bírnak és akként vannak • a hornyokba beillesztve, hogy azok a szárny eltolásánál nem csúszhatnak be a hornyok elágazásaiba. 5. Az 1—4. alatt igényelt ablaknak egy foganatosítási alakja, jellemezve a fölső szárnyat nyitott helyzetében rögzítő, ezen szárnynak egy fölül nyi­tott zárólemezébe benyúló, kicsappant­ható (17) tartókar által, mely egy záróhoroggal van ellátva, mely a fölső szárny helyzeténél az ablaktoknak egy kampójával kapcsolódik. 6. Az 1—5. alatt igényelt ablaknak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a fölső szárnyon elrendezett, az ab­laktok elé nyúló (23) pecek és egy, a bélésrámán elrendezett (24) horog ál­tal, mely akként nyúlik a (23) pecek fölé, hogy a fölső szárny, midőn nyi­tott helyzetében van, a tartópeckek számára ágyazatul szolgáló elágazá­sokból nem emelhető ki és nem sü­lyeszthető. 7. Az 1—6. alatt igényelt ablaknak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, az alsó szárnyon szintén elrendezett (26) horog által, mely zárt alsó szárny­nál a (23) pecek fölé nyúlik és meg­akadályozza, hogy a fölső szárny, például az alsó szárny toló reteszének a reteszfészekre kifejtett nyomása folytán, megemeltessék. 8. Az 1—7. alatt igényelt ablaknak egy foganatosítási alakja a fölső szárny nyitására szolgáló tolórudazattal, jel­lemezve azáltal, hogy ezen rudazat­nak a fölső szárnnyal összekötött (33) emeltyűje egy (34) pecekkel a szárnynak fölül nyitott (35) záróle­mezébe nyúlik, míg a rudazat működ­tetésére szolgáló (28) kézi emeltyűnek forgáscsapja az ágyazatnak szöglet­alakú (31) kivágásába van beillesztve, miáltal a kézi emeltyű a szárny nyi­tása nélkül oly helyzetbe hozható, melynél annak a tok felé kifejtett nyo­mása megszűnik, mire a fölső szárny a (35) zárólemezzel az emeltyűruda­zatról letolódva, alsó helyzetébe sü­lyeszthető. 9. Az 1—8. alatt igényelt ablaknak egy foganatosítási alakja, két egymással egy horog útján összekapcsolt fölső szárnnyal, jellemezve azáltal, hogy a fölső szárnyakat egymással összekap-

Next

/
Thumbnails
Contents