63485. lajstromszámú szabadalom • Hidak segélyével egymással összekötött több egymással párhuzamos rúdból álló betétvas vasbetonépítkezésekhez

— 2 lete megkönnyíttessék. Az alsó, a húzór ' feszültségeket fölvevő rúd keresztmetszete ellenben a profilszám szerint változik. A nyírókjengyelek létesítésére csak a fölső rúdat kell a kívánt kengyelek hoszszának megfelelően szétmetszeni, a megfelelő hidakat átvágni és a keletkező rúdvégeket fölhajlítani. A fölső rúdnak a középen megmaradó része azután, éppúgy, mint az alsó rúd, a húzó zóna vértezete gyanánt szolgál. Ha olyan betétVasakat használunk,; melyek két híd, vagy hídsor segélyével egymással összekötött három rúdból állanak, akkor ama további előnyt érjük el, hogy e vasakból a gerenda középrészének vértezetén kívül egyszersmind a folytonossághoz, vagy a befogáshoz szükséges negativ-vértezetet is előállíthatjuk és hogy a két vértezet a meghajlított nyirokén-gyelek segélyével természetes, szilárd öszszefüggésben áll egymással. Az így alakított vas behelyezésre kész vértezetet (betétet) szolgáltat, mely a húzóerők kifogástalan, sztatikailag helyes tovavezetését biztosítja azoknak a tartóban való tovahaladásuk szerint és merev alakjuk folytán az elhelyezést és rögzítést tetemesen megkönnyíti és egyszerűsbíti. A találmány tárgya a mellékelt rajzon, két foganatosítási alakjában van bemutatva és pedig: az 1. ábra két rúdból álló betétvasat, a 2. ábra három rúdból álló, egyszersmind negativ vértezet gyanánt szolgáló betétvasat ábrázol, míg a 3. ábra az 1. ábra x—x vonala mentén vezetett metszetet mutat. A jelen új betétvas az 1. ábra szerint a két (a, b) rúdból áll, melyek valamely alkalmas keresztmetszettel bírnak és melyek közül, célszerűen az (a) rúd, mely a húzófeszültségek fölvételére szolgál, nagyobb keresztmetszetű, mint a (b) rúd, melyből a nyírókengyelek készülnek. Az (a) rudak (c) hidak segélyével vannak egymással összekötve, melyeket (d) hézagok választanak el egymástól. Minthogy a (c) hidak keskenyek és vékonyak, azok szétmetszése, a kengyelrészek elválasztása céljából, kalapáccsal és vésővel, vagy kézi ollóval könnyen eszközölhető. Természetesen azonban a két (a, b) rúd egyetlen folytonos, összefüggő híd segélyével is lehet egymással összekötve. Az (f) nyírókengyelek a (b) fölső rúd megfelelő darabja hosszának lemérése és szétmetszése, valamint a megfelelő számú (c) hidak átvágása után fölhajlíttatnak, amint az az 1. ábrán látható. Az (f) nyírókengyelek hossza nincs korlátozva és mindenkor úgy választható meg, hogy céljuknak megfelelően, a nyomó zónába hatásosan benyúljanak. Az átvágott (c) hidaknak az (a) rúdon és az (f) kengyeleken visszamaradó rövid (e) nyelvei a betétvasnak a betonnal való szilárd összekötésére szolgálnak. A 2. ábrán három (g, h, i) rúdból és két sor (k) hídból álló betétvas van bemutatva. A két külső (g) és (i) rúd és a középső (h) rúd úgy vannak szétmetszve, hogy a "szétmetszési helyeik közt lévő (k) hidak átvágása után a vasak a 2. ábrán látható alakban meghajlíthatok, mikor is tehát a középső rúd (m)-mel jelölt részei a nyírókengyeleket képezik és a két külső (g) és (i) rúdnak a hozzájuk csatlakozó betétvasakkal való összekötés sére szolgálnak. Ezáltal olyan betétvas létesül, mely két, vagy több nyírókengyele segélyével a pozitív vértezet a negatív vértezettel egy darabbá egyesíti. A negativ vértezet elhelyezése és rögzítése ezáltal tetemesen egyszerüsbül és kellő helyzete a lemez fölső éle alatt körülményes segédeszközök igénybevétele nélkül biztosíttatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hidak segélyével egymással-összekötött több, egymással párhúzamos rúdból álló betétvas vasbetonépítkezésekhezi a nyíróerők fölvételére szolgáló, meghajlított kengyelekkel, azáltal jellemezve, hogy a rudak, lehetőleg keskeny betongerendák előállíthatása céljából, egymás fölött feküsznek és hogy I a fölső rúd, valamint az ennek szét-