63474. lajstromszámú szabadalom • Lazán fölillesztett tolóablakokkal és hasonlókkal való födés, főleg növényházak és melegágyak számára

dugni 'és ezzel a tolóablakpárt, mely függélyes helyzetében könnyen ide-oda billenthető, ismét a fekvő helyzetbe lehet lehúzni. Az (o) (görgők ekkor ismét érintkezésbe jönnek a iszekrény oldalrészeivel és a tolóablakok annyira lefelé húzhatók, míg az (al) alsó tolóablakfél, az (f) ütközőhöz nem ér. E helyzetben az (o) görgők a szekrény oldalrészein lévő sekély mélyedésekbe helyezkednek úgy, hogy az (al) alsó, tolóablakféli, most laposan fölfekszik a szekrényen. A rúdon lévő (q) kampóval, mely még mindig a (p) fülben foglal helyet, most megemeljük az (a2) fölső tolóablakfelet és azt hátrafelé átfektetjük úgy, hogy most az egész kettős tolóablak laposan fekszik föl a szekrényen és utóbbi el van födve. Hogy a két tolóablakfél a függélyes helyzetben (6. ábra jobboldalán) szét ne nyílhasson, azokat forgatható reteszt vagy valamely becsappanó rögzítőszerkeaet stb. segélyével el lehet reteszelni. A 9. és 10. ábrákon ilyen rögzítősaerkezet (reteszt) van oldalnézetben és metszetben föltüntetve, ahol is. a (p) fülre pl. egy (s) retesz van kovácsolva, mely az (a2) fölső tolóablakfél (t) keresztfájának egy hornyában van ágyazva (10. ábra). Az (s) reteszen, oldalt, két kivágás van, melyekbe (u) csapok nyúlánk úgy, hogy az (s) retesz csak bizonyos hosszúságig húzható ki a (t) keresztfából. E kihúzódás önműködően következik be a két tolóablakfélnek a függélyes helyzetből a vízszintesbe való leforgatásakor és lehúzásakor, mikor isaz(s) retesz (v) nyúlványa, mely a két tolóablakfelet (10. ábra) a függélyes helyzetben összekapcsolva tartotta, hogy azok szét ne nyílhassanak, (w) elreteszelő hornyából kihúzódik. Az (a2) fölső tolóablakfél ekkor, a tolóablak zárása céljából, megemelhető és hátrafelé lefektethető. A két tolóablakfél elreteszelődése épp úgy önműködően megy végbe, midőn az alsó tolóablakfelet a rajta nyugvó fölső tolóablakféllel a szekrény oldalrészein fölfelé toljuk és újból függélyes helyzetébe hozzuk. A fölső tolóablakfél lefelé forgatásakor az (s) retesz ! kihúzódik és két tolóablakfél ezt követőleg történő együttes fölfelé tolásakor ismét betolódik, mikor is a (v) nyúlvány a (w) horonyba nyomul be a két tolóablakfél összekapcsolása céljából, hogy a függélyes helyzetben szét ne nyílhasson az. A 8. ábrán a (z) csuklópánt oldalnézetben és a tolóablakfelek elrendezése metszetben, természetes nagyságban, van föltüntetve. Itt (aS) az (a2) fölső tolóablakfél keretének alsó keresztléce, (a4) pedig az (al) alsó tolóablakfél keretének fölső keresztléce. Az (a2) fölső tolóablakfél üveglapja, amint az a 8. ábrán látható, laposan fekszik föl az (a3) keresztlécen, de nem ér egészen ennek mellső végéig, hogy az üveglap a (kezelésnél meg ne sérüljön. Az üveglapon lecsúszó esővíznek, az üveglapot elhagyva, laz (a3) keresztléc mellső széléig terjedő kis utat kell még megtennie, hogy (x)-nél (al) alsó tolóablakfél üveglapjára folyjék az, mely utóbbi mélyebben fekvő horonyban nyugszik, mint a | fölső tolóiablakfél üveglapja, j Ha íalacsony hőfoknál az üveglap belső \ oldala megizzlad, könnyen előfordulhat, hogy :a képződött csapadék az üveglapok mentén lefolyik * BS, 3*Z (a3) keresztléchez érkezve, la melegágy belsejébe csöpög. En nek megakadályozására a két (a3) és (a4) keresztléc egymáshoz képest el van tolva úgy, hogy ha a lefolyó csapadékvíz az (a3) fölső keresztléc (yl) Iszöglettébe érkezik, annak oldala mentén az (a4) alsó keresztléc (y2) szögletébe csurog és a két kej resztléc közt az (al) alsó tolóablakfél üveglapjára jut, lahonnan azután lefolyik. A csuklópontok, melyek a két tolóablakfelet egymással csuklósan összekötik, (z)-vel vannak jelölve. Hogy a függélyes helyzetbe állított tolóablakfelek (6. ábra jobboldalán) lebillemés ellen biztosítva legyenek, valiamely alkalmas szerkezet, pl. oldalt egy (j) forgatható reteszt rendezünk el úgy, hogy ennek pl. a 11. jábrán látható rúd fölső villája segélyével történő átforgatásával, aaok lebillenése meggátolható.