63459. lajstromszámú szabadalom • Billenőke

Megjelent 1914. évi május hó 5-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI |||g|í HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 63459. szám. X/a. OSZTÁLYBillenőeke. MAURICE LETROTEUR GÉPSZERKESZTŐ VIRY PRES CHAUNYBAN. A bejelentés napja 1913 február bó-26-ika. Az eddig ismert billenőekék és különösen azok, melyeknek sok ekevasuk van, nem használhatók föl a föld fölületének, illetve fölszínének megmunkálására. Ha ugyanis a megmunkálandó talaj nem kemény, hanem csak szilárd, úgy az ekének működésben lévő része nem hatolhat be a földbe, vagy pedig a levegőbe nyúló eketest súlya által föltépetik. Jelen találmány megszünteti az egyensúlyi viszonyok megszűnéséből származó hátrányt és az ekét mindenfajta munkák elvégzésére alkalmassá teszi, akár a föld átdolgozásáról, vagy csak fölületes fölkapálásáról, vagy pedig mély szántásról van szó, tetszőleges talaj esetén. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképem kiviteli alakja. Az 1. ábra az ekének oldalnézetét, a 2. ábra pedig az eke vázának hátsó nézetét tünteti föl. A (2) és (3) tengelyeken nyugvó (1) vázat oly keret alkotja, mely a (4, 5) kézikerekek segélyével ismert módon emelhető és sülyeszthető, miközben ezeknek anyamenetei a (20) csavarorsó mentén eltolódnak, ily módon a (6) ekevasaknak, magassága szabályozható olykép, hogy azok csakis működés közben foglalják el mély helyzetüket. A (6, 7) ekevasak a vázzal (8, 9) rudak, továbbá (16, 16') külső csapok és (19) középső csap útján vannak összekötve, azonkívül pedig (10, 11) sínekkel kapcsoltatnak, melyek (12, 13) csapok közvetítésével két (14) himbával vannak öszekötve, melyek a (15) csapok körül kilenghetnek és melyeknek kilengéseit (17) ütközők határolják. A vontatást a rajzon föl nem tüntetett lánc eszközli, mely a (18) pontra hat és a (a) nyíl irányában hat akkor, ha a (10) rész dolgozik és a (11) rész a levegőben lebeg. Az (a) erő, mely az (1) részt balra húzza, elsősorban lökést gyakorol a (6) ekevasra, (8) rúd közbeiktatásával a (b) nyíl irányában, másfelől pedig megemeli az ekének (11) részét; az eke maga a munkaközben a (16') csap körül föllépő lengőmozgás folytán a (13) részt igyekszik (c) nyíl irányában a levegőbe emelni, miáltal a (12) helyen (d) nyíl irányában reakcióerő keletkezik, mely végeredményben a (10) részt sülyeszteni igyekszik. Föntiekből adódik, hogy a dolgozó ekerész mellső végével a talajnak támaszkodik és abba hatályosabban hatol bele, mimellett kiküszöböltetik a levegőben; lebegő résznek ellensúlyozó káros hatása