63434. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének olyan diklórszármazékai előállítására, amelyeknél a chlóratomok más-más szénatomokhoz vannak kötve

Mecielent 11»14. évi május hó 5-én. MAGY. gg|, KIR. SZABADALMI jSjff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 634B4. szára. IV/b/l. OSZTÁLY. Eljárás szénhidrogénnek olyan diklórszármazékai előállítására, a melyeknél a klóratomok más-más szénatomhoz vannak kötve. DR

PERKIN WILLIAM HENRY EGYETEMI TANÁR, WEIZMANN CHARLES EGYETEMI MAGÁNTANÁR ÉS DAVIES HAROLD VEGYÉSZ, MINDNYÁJAN MANCHESTERBEN. A bejelentésének napja 1912 december hó 27-ike. Elsőbbsége 1912 január hó 3-ika. Szénhidrogéneknek folyékony állapotban való közvetlen klórozása a szubsztituciós termékeknek komplikált elegyét adja, amely monokloridokat, di- és trikloridokat tartalom >CH —CH2

—CH Cl, CH/ (Buff. Annalen. 148., 350. 1.) Meghatározott összetételű diklóridok előállítására eddig ismeretes eljárások kizárólag a következők: Klórhidrogénsav hozzáadása kétszeresen telítetlen szónhidrogénekhez; klór hozzáadása telítetlen szénhidrogénekhez, amelyeknek molekulájában egy kettős kötés van és aldehideknek és ketonoknak fosztorpentakloriddal vagy foszfortrikloriddal való kezelése. Mi már most azt találtuk, hogy ha monoklórozott szénhidrogének gőzei klórozandók és a klór hozzájutását oly módon szabályozzuk, hogy ez, mihelyt a klórozott szénhidrogén gőzeivel érintkezésbe jut, fölvétetik és a diklórozott termékek eltávolíthatók, a tri- és magasabban klórozott termékek maz. A 2-metil-4-klorobután (izoamilklorid), ha a forró izoamilkloridba klórt vezetünk be, egyéb magasabb klórtermékek mellett egy diklóridot ad, melynek képlete: (2—metil—4, 4—diklórbután) képződése csaknem teljesen megakadályozható. Továbbá a reakciótermék frakcionált desztillálás útján meghatározott frakciókra bontható szét, amelyek mindegyike egy bizonyos diklorszubsztitucióterméket tartalmaz, amely identifikálható és nagyon tiszta állapotban előállítható. Az eljárás halogéngőzáramnak oly csőbe vagy edénybe való bevezetése útján foganatosítható, amelyen a kezelendő anyag gőzeinek olyan áramát vezetjük keresztül, amely mennyiségileg nagyobb, mint amennyi a halogén lekötésére elméletileg szükséges, mire a képződő terméket kondenzáljuk és a reakcióövből azonnal eltávolítjuk; ezután a képződött anyagot frakcionál tan desztillálhatjuk és a tökéletlenül halogénezett frakciókat a reakciónak újból alávethetjük.