63387. lajstromszámú szabadalom • Távgépírókészülék

— 10 — A fölvevönél ellenben a (17) emelő ható helyzetet foglal el, vagyis a (19) kontaktus az (50, 51) kontaktusok közé lép és azokat szétnyomja. Eközben azonban a (19) kontaktus vezető fele érintkezésbe jut az (50) kontaktussal úgy, hogy a két (50) kontaktust összekötő (72) dróton és a (18) emelőn keresztül az áram a (73) vezetékbe juthat, mely a fölvevő vonaljelfogójának (62) elektromágnese fölött elhaladva (E)-nél a földbe van bevezetve. A föladónál a vonaljelfogó (73) vezetéke szintén a földbe van levezetve az (e) helyen. Mindegyik (51) kontaktustól egy (74) drót vezet a helyi jelfogó kontaktusához s ezen jelfogó (46) emelőjének forgáspontjától tovább halad a (IV) vonaltelephez, melynek másik sarka a fölvevőnél az (El) helyen, a föladónál pedig az (el) helyen a fölbe van vezetve. (E)-től nenj haladhat az áram (El) felé, mert ha a fölvevő helyi jelfogójának (46) emelője oda volna is húzva az elektromágneshez, azaz a (74) vezeték a (48) kontaktusnál zárva volna, a (19) kontaktus szigetelő anyagból készült fele akkor is megszakítaná az áramkört az (50, 51) kontaktusnál. A fölvevő helyi jelfogója tehát ki van kapcsolva a vonaljelfogó áramköréből. Az áram azonban (E)-től (e) felé sem haladhat, mert a föladónál a (19) kontaktus nem érintkezik az (50) kontaktussal. Tehát a föladó vonaljelfogója szintén ki van kapcsolva a vonaljelfogó áramkörből. Ha ellenben a föladónál a (38) mágnes a (32) horgonyt magához húzza és a helyi jelfogó (46) emelője érintkezésbe jut a (48) kontaktussal, akkor az áram (E)-> tői (el)-hez, innen a (IV) telephez, majd a (74) vezetéken, a föladó (50, 51) kontaktusán, a (72) vezetéken, a fölvevő (50) kontaktusán át a (73) vezetékbe juthat, honnan visszatér (E)-hez. Tehát ily módon a fölvevő vonaljelfogója a föladó helyi jelfogóján át be van kapcsolva a vonaljelfogó-áramkörbe. Minden további magyarázat nélkül belátható, hogy ha a föladó és a fölvevő szerepet cserélnek, vagyis ha a 10. ábrán a baloldali (19) kontaktus belép az (50, 51) kontaktusok közé s a jobboldali (19) kontaktus eltávolodik az (50, 51) kontaktusok közül, akkor a vonaljelfogó áramköre a következő leszi (e)-től (E) felé halad, innen a (IV) telephez (10. ábrán jobboldalt), azután (74, 46, 48, 74, 51, 50, 72, 50, 19, 18, 73) úton át (e)-hez honnan (E)-en keresztül visszatér a (IV) telep másik sarkahoz. A 10. ábrán a (72) vezeték mint amelyben minden esetben áram halad, keresztvonalkázással van jelölve. A szaggatott vonalak az áramkörnek kikapcsolt, a teljes vonallal kihuzottak pedig annak bekapcsolt, vagyis ható ágait jelölik. Abban az esetben, ha a föladó és a fölvevő szerepet cserélnek, a teljes vonallal kihúzott vezetékágak kikapcsoltatnak, és a vonalkázva kihúzott ágak kapcsoltatnak bc. Ha a két állomás telefonikus módon ivan összekötve, a kapcsolás megegyezik azzal, amit előbb leírtunk, csakhogy ekkor a vonal jelfogók és a vonaltelepek nincsennek összekötve a földdel. Ehelyett a vonaltelep kérdéses sarka és a vonaljelfogó (73) vezetéke mindkét állomáson egy (75) kontaktussal van összekötve, s ezen (75) kontaktusokat a második (76) távvezeték köti össze egymással. Drótnélküli összeköttetés esetén mindkét állomást a szükséges fölfogó- és leadókészülékkel kell ellátni. A készülék működése a következő: Az összes írógépek, ha használaton kávüli állapotban vannak, mindnyájan fölvételre vannak beállítva, hogy így bármelyik írógéptől, vagy esetleg egy távgépíró központból akármelyik írógépet működésbe lehessen hozni anélkül, hogy szükség lenne valamely kisegítő személyre. Ha a gépet föladásra akarjuk használni, akkor az (Al) kezdőbillentyű lenyomása által a fölső kontaktusfésűt a (10) tengely körül a (3) billentyűfogak felé átfordítjuk, miáltal a (12) kontaktuslapok érintkezésbe jutnak a (3) fogakkal. A (17) emelőnek a (3) fogak felé néző vége lenyomó-