63381. lajstromszámú szabadalom • Gőz- melegvízfűtőtestek

mérsékletszabályozó hatása alatt áll. Utóbbi a bemutatott példán több csészéből alkotott (13) kitérj eszkedésitestbol áll, mely kitérj eszkedése alkalmával a dugattyús (11) tolattyút a reá ható (14) rúgó hatása ellenében befelé tolja és ezáltal a (10) kiömlő nyílásoknak részleges vagy teljes zárását eredményezi. A dugattyús (11) tolattyú az alsó (7) kamrának fenéknyílásában lévő hasított (15) tolaUyúhüvelybe hatol, mely utóbbi kívülről tengelyirányabn beiiutható Jelen esetben a (15) tolattyúhüvely (16) . sővei van összekötve, mely az (5) ellenáramlási test fölső falán keresztül megfelelő tömítés mellett lép ki és a fűtőtagnak födelébe csavarolt (17) orsó segélyével á szabadba hatol. A (16) csővel mereven összekötött (17) orsó külső vége (ÍS) kézikerékkel vagy hasonlóval van ellátva, melynek segélyével a (15) tolattyúhüvely elmozgatható, illetőleg beállítható. A (IC) cső fölső részében, azaz a fűtőtestnek gőzterében egy vagy több (19) hasítékkal van ellátva, melynek illetőleg melyeknek célja az alábbiakban van ismertetve. A túlfolyatótag jelen foganatosítási példánál a fűtőtag belsejében van elrendezve és célszerűen (20) túlfolyatócső gyanánt van kiképezve, mely a (4) fütőtag (21) fenékfödelében van megerősítve. Ezen födélen elrendezett és a (20) túlfolyatócsőhöz hasonló módon a (22) kondenzvezetékkel összekötött (23) csőcsonk (24) csappal van ellátva, mely beállítása szerint lehetővé teszi, hogy a fűtőtestet kiürítsük vagy megtöltve tartsuk. A föntiekben ismertetett berendezés lehetővé teszi, hogy a (15) hüvely állása szerint a (10) kiömlő nyílást az ellenáramlási testben képződő kondenzvíz számára megnagyobbítsuk és megkisebbítsük, illetőleg teljesen zárjuk és ezzel az (5) ellenáramlási test gőzterét teljesen elzárjuk. Ezen fűtőtestnél az egész rend- . szer, tehát az (5) ellenáramlási test belső tere is az üzem előtt tudvalevőleg vízzel van megtöltve. Ha a (15) hüvelyt (18J kézikerék segélyével akként állítottuk be, hogy az (5) ellenáramlási test és a fűtőtest töltővize között közlekedés áll elő, akkor a fütőgéz nyomásához mérten a vizet az (5) ellenáramlási testből többé vagy kevésbbé szorítja ki és a (6, 7, 8) fűtőcsőrendszert gőzzel tölti meg, miáltal az ellenáramlási testben lévő fűtővíznek fölhevítése következik be és ismert módon keringés' áll elő a fűtőtestben. A (12) hőmérsékletszabályozó a fűtő- j test töltővizével ugyancsak érintkezésben I áll és ennélfogva a membránoknak vagy (13) kitérjeszkedőtesteknek tartalma szintén a fűtőtest folyadékának hőmérsékletét veszi föl. A töltővíznek bekövetkező keringéséből származó hőmérsékletemelkedése folytán a (13) test kiterjed és a dugattyún (11) tolattyús (15) hüvelybe nyomja be, miáltal a (10) hasíték vagy kiömlő nyílás fokozatosan csökken, míg végül teljesen záródik. Mihelyt ez bekövetkezett, az (5) ellenáramlási testben képződő kondenzvíz a gőzt ezen testből kiszorítja és a fűtőhatás mindaddig csökkent, míg az ilymódon bekövetkező fűtővíz-lehülés folytán a (13) membrantest újból összehúzódik és így a (11) dugattyús tolattyúnak lehetővé teszi, hogy a (14) rúgó hatása alatt előbbi helyzetébe térjen vissza, miáltal a (10) hasíték ismét nagyobb lesz. Ekkor a közben keletkező kondenzvíz ismét a fűtőtestbe nyomatik és a fütőgáz újból a folyadék fölmelegítését idézi eío. A föntiekben ismertetett folyamatból világos, hogy a mindenkori beállított hasítéknagyság szerint a (10) kiömlőnyílás elzárása előbb, azaz alacsonyabb hőmérsékletnél, vagy pedig később, azaz magasabb hőmérsékletnél követkézik be. Ezek szerint tehát módunkban áll a fűtőtest hőmérsékletét tökéletesen szabályozni. Ha a gőznyomás yárakozás ellenére oly nagy értéket venne föl, hogy a gőz az ellene ható és a (10) nyílásnak a vízszínttői való távolság által megadott vízoszlop legyőzése után (10) kiömlő nyílásnál kiáramlana, akkor ezen körülmény többé vagy kevésbbé halható zajjs! /