63366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cefréknek és más erjedőanyagoknak egy reá következő alkoholos erjesztést előkészítő savanyítására ammoniumvegyületek alkalmazása mellett

Megjelent 1914. évi április lió 29-én. MAGY. gjW KIR. SZABADALMI j||Bg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 63366. szám. IV/b. OSZTÁLY. Eljárás cefréknek és más erjedőanyagoknak egy reákövetkező alkoholos erjesztést előkészítő savanyításóra ammoniumvegyületek alkalmazása mellett. POLLAK ALFRÉD IGAZGATÓ PÁRIS/M

MAISONS-ALFORTBAN. A bejelentés napja 1913 junius hó 16-ika. Elsőbbsége 1912 augusztus hó 8-ika. Az erjesztőipar több eljárásánál az erjedőanyagban természetes savanyodást idézünk elő, hogy azt az élesztővel való erjesztésre alkalmasabbá tegyük. A tejsavképződés azonban á tejsavbaktérium nemétől és a hőfoktól függő savfoknál megáll. Ha a savképzést tovább akarjuk folytatni s az ezzel egybekapcsoltfiziológiaimódosulásokatintenzivebbé akarjuk alakítani, akkor a már keletkezett és gátlóan ható savkoncentrációt alkáliával való neutralizás révén kell csökkenteni. Ismeretes már most a tejsavgyártásból e célra kalciumkarbonátot keverni a cefréhez s ezáltal a képződött tejsavat kaiciumlaktat alakjában lecsapni. Az új eljárásnál ezzel szemben a képződött sav lekötésére ammoniákot vagy ennek labilis vegyületeit alkalmazzuk. Ezáltal a képződött savat oldható sókká alakítjuk, mely csaknem az összes tekintetbe jövő eljárásoknál előnyös hatásúak a diastase szempontjából, s emellett nitrogént szolgáltató, kiváló jó tápsókat képeznek a sarjadzó élesztő számára. Ismeretes ugyan már erjedő anyagoknak nitrogéntartalmát ammoniumvegyületekkel, többek között ammoniumkarbonáttal is növelni; új azonban az ammoniákot vagy alkálikus hatású ammoniuml vegyületeket úgy alkalmazni, hogy azok a képződő sav arányában fokozatosan adagoltatnak a cefrébe s ezáltal elsősorban jóval erősebb savkópződést idéznek elő s így nagyobb mennyiségű savammoniumsó keletkezését teszik lehetővé, mely viszont a további földolgozásnál pl. élesztőtáp- és izgatószer gyanánt szolgál. Egy további újítás abban áll, hogy az alkáliát nem ammóniák vagy ammónium -karbonát alakjában, hanem formaldehyddel képezett labilis vegyülete, t. i. hexamethylentetramin alakjában alkalmazzuk. Ez a tejsavat annyira megköti, hogy annak erjesztésgátló hatása kiküszöböltetik, mimellett a szerves savval képezett kettős vegyülete kitűnő izgatószert képez az élesztő számára. Ajánlottak ugyan már formaldehydet is az erjesztés elősegítésére s e célból ezen antiszeptikumot, pl. tejjel keverve az élesztőbe keverték, nem alkalmazták azonban még eddig ezen anyagot hexametbylentetramin alakjában a föntnevezett célra. Az ammoniáktartalma folytán erősen alkálikus kémhatású ezen kettős vegyület rendkívül elősegíti a szervessav képződését s egyidejűleg előnyös nitrogénfölhalmozódáet létesít. Megjegyzendő, hogy fcexamethylen-