63339. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kálciumszulfhidrát előállítására

Megjelent 1914. évi április iió 29-ón. ^ MAíiY. KIR. SZABADALMI jEB| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 63339. szám. IV/ta/l. OSZTÁLYEljárás kalciumszulfhidrát előállítására. DR

BINDSCHEDLER EMIL VEGYÉSZ SÁRVÁRON. A bejelentés napja 1913 május hó 26-ika. Elsőbbsége 19Í3 március hó 10-ike. . Fölös kénsavnak vagy kénsavat tartalmazó hulladéksavnak (pl. a piroxilingyártásnál keletkező mosósavnak) használt denitrálólugra való behatásánál a 410652. sz. francia szabadalmi leírás értelmében egyrészt nitrogénmonoxidot kapunk, mely ismert módon értékes nitrogénvegyületekké alakítható át, másrészt — ha a denitráláshoz kálciumszulfhidrádot használtunk — kálciumszulfát és kén keverékéhez jutunk. Ez a keverék száraz állapotban a körülbelül egyenlő mennyiségben jelen lévő kalciumszulfáton és kénen kívül még körülbelül 10% orgános anyagot tartalmaz. Az íelemi és kötött kénnek ezen hullar déktermékből való regenerálása nagy gazdasági értékkel bír és a jelen találmány értelmében egyszerűen és olcsón vihető keresztül. Kísérletek mutatták, hogy ha az említett keveréket magasabb hőmérsékletnél széüoxiddal vagy szénoxidtartalmú gázokkal (pl. generátorgázaal) kezeljük, nem- j csak az elemi kén változik át gázalakú vegyületekké, melyek az alkáliákkal vagy alkáliföldekkel való rákövetkező kezelésnél szulf hidrátokba mennek át, hanem egyúttal la kálciumszulfát is jó kihozatal mellett szulfiddá redukáltatik. Valószínű, hogy a kálciumszulfát redukálásában nemcsak az uralkodó hőmérsékletnél bomló és finoman eloszlott szenet leválasztó orgános anyagok vesznek részt, hanem az elemi kén is. A folyamat sima lefolyása tehát semmiesetre sem volt előrevágható. Ismeretes ugyan, hogy kalciumszulfát (gipsz) szénoxid és kén által redukálható, ezen eljárások azonban igen magas hőfokokat (élénk vörös izzást) igényelnek, hogy az eredmény csak némileg kielégítő legyen, míg a jelen eljárásnál laz átalakulás már oly hőmérsékleteknél megy végbe, melyeknél az egyúttal képződő gázalakú kénvegyület (COS) még nem bomlik. A hőmérséklet tág határok között változhat, célszerű azonban, a hevítést sötét vörösizzásig vinni. A reakció (megkönnyítésére előnyös az anyagot likacsos testekkel, pl. faszénpor• ral keverni. Az elvonuló gázokat először is vizesen iszapolt lkálciumszulfidba (valamely előző művelet maradékába) vezetjük, melyet a fejlődő reakciógázok (szénsav) közvetlenül szénsavas mésszé és kálciumszulfhidráttá alakítalak át, a gázokat ezután a