63329. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindenfajta vízben oldhatatlan brikett előállítására a szulfitcellulóz-hulladéklúgnak kötőanyag gyanánt való alkalmazásával

_ 2 — nem magasabb hőmérsékletnél foganato­sítják. Világos, hogy az ilyen nagy túl­mennyiségü szabad kénsavat szulfithulla1 déklúggal 100° C körül való egyszerű szá­rítással sohasem lehet kénessavvá meg­bontani, hanem ahhoz jóval magasabb hőmérsékletek szükségesek. A kötőanyagnak 100° C körüli megbon­tása a vízben való oldhatatlanságig csak igen csekély túlmennyiségű kénsav jelen­létében lehetséges, amely a különböző lú­gokra nézve a mésztartalom szerint köny­nyen megállapítható. Miután a kénsav a lúgot mélegben meg­bontja, akképen, hogy vízben oldhatat­lan orgános- anyagok válnak le, amelyek már nem bírnak kötőképességgel, ennél­fogva nem lényegtelen, hogy a kénsav hozzáadását a brikettezés előtt hidegben* illetve a lúg külön hűtése mellett végezzük, avégből, hogy a kötőanyagban való vesz­teséget elhárítsuk. Emellett valamennyi orgános lúgalkat­rész oldatban marad és a brikettnek ha­szon nélküli megterhelése már nem kötő­képes lúgalkatrészekkel előre ki van zárva. Ismeretes, hogy a szulfithulladéklúg al­katrészei, ellentétben valamennyi kátrány­kötőanyaggal, igen csekély kalorikus ér­tékkel bírnak. A szulfitlúgot tehát nemi kalorikus értéke miatt, hanem azért ve­szik brikettezéshez, mert nem olvadnak, a brikettek raktározásánál nem párolog­nak és mert száraz termékei füst nélkül égnek el. Fontos tehát, hogy a brikettekhez, úgy gazdasági szempontokból, valamint a sze­nek fűtőértékének magasan tartása szem­pontjától, lehetőleg kevés lúgalkatrészeket adjunk, míg érceknél a nagyobb szén­hozzákeverés még kívánatos is lehet. Kénsavnak a besűrített lúghoz való hozzáadása által valamennyi kötött sav, mint a hangyasav, ecetsav, kénessav stb. szabaddá válik. Ezek az illó savak a bri­kettek szárításánál koncentrált alakban elszállnak és ismert módon elkülöníthe­tők és nyerhetők. Példa: szulfitcellulóza­hulladéklúgot a forgalomban szokásos vastaglé-konzisztenciára befőzünk és az­után annyi kénsavat adunk hozzá, hogy a mésznek gipsz alakban való kiválasz­tása után még szabad kénsav maradjon csekély fölöslegben. A gipsz elkülönítése után a lúgot a brikettezendő anyaggal (pl. apró szénnel) keverjük. A keveréket most sajtolás stb. útján megfelelő formába hoz­zuk és azután addig hevítjük, míg a lúg­alkatrészek vízben való oldhatatlanságig elszenesedtek, mimellett a szabad kénsav nyomai a szenesítést gyorsítják és a szene­sítési hőmérsékletet csökkentik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szulfitcellulóz-hulladéklúg keze­lésére, avégből, hogy azt brikettezési célokra kötőanyag gyanánt alkalmassá tegyük, jellemezve azáltal, hogy a be­sűrített lúgban a meszet csekély fölös­legben alkalmazott kénsavval gipsz alakjában kicsapjuk és ez utóbbit eltá­volítjuk. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosí­tási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kicsapást melegítés elkerülésével, eset­leg hűtés mellett végezzük. 3. Eljárás az 1. és 2. igény szerint kapott szulfitcellulóz-hulladéklúg alkalmazá­sával készített brikettek kezelésére, jel­lemezve azáltal, hogy a briketteket vákuum alkalmazásával vagy anélkül, 100° C-hoz közel fekvő hőmérsékleten szárítjuk, mimellett a kénsav kénessav alakjában és az illó orgános savak koncentrált alakban elszállnak és nye­retnek, míg a kötőanyag vízben oldha­tatlan alakban visszamarad. PALIAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTED

Next

/
Thumbnails
Contents