63325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finom szemcséjű apródarabos vagy porhanyós anyagok agglomerálására

Megjelent 1914. évi április hó 29-én. MAGY. gfev KIR. SZABADALMI jffig HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 63325. szám. XU/b. OSZTÁLY. Eljárás finomszemcséjű apródarabos vagy porhanyós anyagok agglomerálására. DR

KROLL ADOLF VICTOR MARIÉ MÉRNÖK LUXEMBURGBAN. A bejelentés napja 1913 április bó 21-ike. Mindennemű finomszemcséjű érceknek, különösen pedig mindennemű szállópornak, továbbá piritmaradékoknak, valamint fémek, oxydok és más vegyületek (pl. foszfátok) mosásánál és egyéb kezelésénél visszamaradó maradékoknak agglomerálása, úgyszintén például a cementnek és zsugorodásig hevített dolomitnak vagy magnezitnek kisdarabos kiindulási anyagokból való gyártása a találmány tárgyát tevő új eljárás fölhasználásával eddigelé el nem ért egyszerűséggel és tökéletességgel vihető keresztül. Az új agglomeráló eljárás legtisztább kiviteli módja abban áll, hogy a finomszemcséjű anyagba gáz-légkeveréket nyomunk vagy szívunk be, amely a pornemű anyag likacsaiban meggyúl és elég úgy, hogy szabad láng nem áll elő. Ahelyett tehát, hogy — amint az az eddigelé használatos Salvesberg—Heberlein-féle eljárásnál történik — az érchez finomra porított szenet kevernénk és ezt egyidejű agglomerálódás közben kiégetnők, az új eljárás (vagy legalább is annak tiszta kiviteli módja) szerint az érchez nem keverünk szenet, hanem a gázt az ércmassza likacsaiban égetjük el. Ezen munkamódnak tökéletes vagy legalább is részleges keresztülvitelénél sajátszerűleg kedvező agglomeráló hatás áll be és pedig függetlenül attól, vájjon a részecskéknek a termikus hatás révén elért összeállása zsugorodás, olvadás, kristályosodás vagy másfajta összetapadás következménye-e. A gázoknak azon lángnélküli elégetése, amelyet az új eljárás szerint agglomerálás céljára használunk föl, talán semmi egyéb, mint a szabadon kifejlődő gázlángnak mesterséges lefojtása, olyképen, hogy az égési tünemények lefolyását egyszerűen a pornemű anyag bensejébe, annak likacsaiba helyezzük át. Lehetséges, hogy az eljárással elérhető és váratlanul kedvező hatás valamely kontakthatás eredménye, amelyet a likacsos izzó anyag a gázkeverékre gyakorol. Ilyen hatásokat .Davy és mások, legutóbb Bone tanár, figyeltek meg, eddigelé azonban sohasem használták föl agglomerálással kapcsolatban. A lángnélküli égés szokatlanul nagy intenzitásából folyólag csekélyebb értékű gázoknak alkalmazása ajánlatos, amelyeknek égési zónájuk hosszabb. így például közönséges gázosítókban koksz-és szénhulladékokat, szénmosók iszapját, barnaszenet, túrfát vagy más kisértékü tüzelőanyagot gázosíthatunk el, vagy pe-