63323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás képlékeny massza előállítására alakos termékek készí1tésére

Megjelent 1914. évi április hó 29-én. MAGY. gjg. KIR. szabadalmi jgjw hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 63323. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. • Eljárás képlékeny massza előállítására alakos termékek készítéséhez. naamlooze vennootschap „hollandsche proteine maatschappij" cég amsterdamban. A bejelentés napja 1913 április hó 28-ika. Elsőbbsége 1912 májas hó 2-ika. Az 56247. sz. szabadalmi leírásban műselyemnek vagy más alakzatoknak tejből való előállítására szolgáló eljárás van ismertetve; ez az eljárás lényegileg abban állt, hogy a | tej fehérje anyagait pirofoszforsavas sókkal megbontjuk és a fehérjének oldatban maradó hasadási termékét savval való kicsapás és alkali hozzáadása után képlékeny alakba hozzuk. A kapott alakzatokat azután szokásos módon formaldehiddel vagy más szerrel keményítjük. Ha ezen eljárás szerint képlékeny maszszák állítandók elő, akkor a hivatkozott szabadalmi leírás szerint szükséges, hogy a savval és alkalival kicsapott anyagot ammóniákkal vagy más alkalikusan reagáló anyaggal képlékeny masszává alakítsuk át. Ekkor az a hátrány mutatkozik, hogy a formált anyag makacsul visszatartja a masszában levő vizet, aminek az a következménye, hogy egyrészt a formált alakzatok tökéletes szárítása igen hosszú időt vesz igénybe és másrészt a még jelenlevő ós a legerősebb sajtolással sem eltávolítható alkali a szárított alakzatnak nagyobb vagy kisebb mérvű oldhatóságot kölcsönöz. Az alábbi eljárásnál az 56247. sz. szabadalom munkamódjának ezen hátrányait kiküszöböltük. Azt találtuk ugyanis, hogy a formált alakzatok szárítása gyorsan megy végbe, ha a masszához oly szénhidrátok i vannak keverve, melyek a fehérje masszában ammóniák jelenlétében teljesen oldódnak és a szárítás után, esetleg az anyagnak savval való előzetes kicsapása után, minden további kémiai kezelés nélkül vízben való oldhatóságukat elvesztették. Az iparban szokásos, rézoxidammoniákkal vagy cinkkloriddal készült cellulózaoldatok ezen célra nem jöhetaek szóba, mert a szükséges utókezelés savanyú vagy alkaliás anyagokkal a hozzákevert fehérjeanyagra bomlasztó hatást gyakorolna. Ugyanebből az okból viszkózé hozzáadása sem alkalmas. A cellulóza zsírsaveszterei szintén hasznavehetetlenek erre a célra, minthogy ezek az eljárás feltételei mellett nem oldhatók. Ennélfogva a találmánybeli eljárásnál tekintetbe jövő cellulóza származékoknak a nevezett cellulóza oldatoktól különös tulajdonságokban különbözniük kell, melyek abban állanak, hogy csekély mennyiségű ammóniák hozzáadása folytán a fehérje, masszában könnyen oldódnak, másrészt azonban a formált alakzatok szárítása után