63306. lajstromszámú szabadalom • Távbeszélő átvivő
más ily hüvelyszerű résszel pótolható, amely azonos működő elemeket tartalmai! és amely behelyezésekor hasonlóképen, a szükséges és a benne lévő működő elemekhez vezető áramköröket kiegészíti. A találmány további jellemző sajátsága az alkatrészek szerkezetében és összeállításában áll, ami által az erősítő átvivőelemében keletkező meleg ettől gyorsan és hatásosan elvezethető és eloszlatható. A találmány előnyös foganatosítási alakjánál az átvivő elem működési helyzetében nagy fémtömeggel van összekötve, illetve körülvéve, amelynek hősugárzó fölülete aránylag terjedelmes és szabadon szellőztethető. Előnyös továbbá, ha a hősugárzó elem az erősítő alaplapjára van szerelve, mimellett az úgy van szerkesztve és elhelyezve, hogy az átvivő elemet tartó résznek az alaplaphoz való betolása után az átvivőelemmel szomszédos és betolt rész körül van véve és közvetlenül érintkezik a hőkisugárzótest nagy fölületével. Jellemző sajátsága még a találmánynak, hogy a működő részek közé iktatott elem önműködőlég tarthatja fönn a hatásos működéshez szükséges föltételeket az átvivőelemben, tekintet nélkül ezen elem üzemközben változó hőmérsékletére. Az erősítő ezen foganatosítási alakjánál a közbeiktatott elem úgy az átvivő-, mint az átvevő-elem részét képezi és úgy van szerkesztve, hogy az ennek részét képező termosztatikus közeg a közbeiktatott elemet önműködőlég állítja úgy, hogy az átvivő elem hőmérsékletétől függetlenül nagyon hatásos állapotban tartható. Az említett termosztatikus közeg, mely az átvivő elem rezgő falát tartalmazza, kettős fémdiafragma alakjában van kiképezve. Ezen diafragma belső fala, amely az átvivőelem ellenállásközegével működik együtt, aranyból van, míg külső oldala, mely az átvevőelemmel működik együtt, mágnesvasból van. Ezen szerkezet révén több fontos előny érhető el, amint az a találmány alább ismertetett előnyös foganatosítási alakjának részletezésénél kitűnik. A találmány egyéb jellemző sajátságai annak részletes ismertetése kapcsán fognak kidomborodni. A találmány teljes megértéséhez szolgálnak a mellékelt rajzok, amelyeken az 1. ábra a készülék függélyes hosszmetszete a 2. ábra A—B vonala szerint, a 2. ábra a találmány szerinti készülék végnézete, a 3—9. ábrák a készülék egyes részeit távlati nézetben ábrázolják, míg a 10. ábra kapcsolási vázlat, amely az erősítő készüléknek a távbeszélő áramkörrel való összeköttetését mutatja. A fémből való (1) alaplap központos mdlással vagy üreggel van ellátva, amelyben a (2) fémhenger kivehetően helyezhető el. A (2) hengert betolt helyzetében a (3) pecek tartja meg, amely az alaplap, illetve ennek falának szögalakú hasítél kába kapaszkodik. A (2) henger külső végére a (4) köpeny illik, amely (5) szellöztetőnyílásokkal van ellátva, amelyek célját alább részletesen ismertetjük. A (4) köpenyt (6) csavarok tartják meg helyzetében, amelyek a (2) hengerből kinyúló hosszúkás (7) csapok végeibe hatolnak. A (4) köpeny és a (6) csavarok feje között a lapos (8) gyűrű és (81) lemez van elhelyezve, amelyek együtt keretet képeznek úgy, hogy ezen keret és köpeny közé több utasítási lap helyezhető. A (6) csavarok feje a (78) huzal számára át van fúrva. A (78) huzal a fejek között meg van kötve vagy a (79) ólompecséttel le van pecsételve. Az (1) alaplappal összefüggő egészet képez a (9) hősugárzó elemsorozat, míg az alaplap hátsó oldalára három (10, 11, 12) kontaktusrúgó van a (13) szigetelőtömbökre szerelve. A kerethez és a (10, 11) valamint (12) kontaktus-rugókhoz menő áramkörösszeköttetés a (38, 39, 40 és 41) összekötőpeckek révén történik, amelyek a szigetelő anyagból való (42) ívekre (8. ábra) vannak szerelve és amelyek közül az utolsó három alkalmas hüvelyek útján az alaplaptól el van szigetelve. A (38) összekötőpecek az alaplappal