63300. lajstromszámú szabadalom • Eljárás újfajta díszítés előállítására zománcozott fémtárgyakon

Megjelent 1914. évi április hé 37-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jBb HIVATAL szabadalmi leírás 68300. szám. XVI/e. OSZTÁLY. Eljárás újfajta díszítés előállítására zománcozott fémtárgyakon. RAUSCHER AUGUST MAGÁNHIVATALNOK BÉCSBEN. A bejelentés napja 1912 december hó 27-ike. Elsőbbsége 1912 január hó 16-ika. A találmány tárgya eljárás újfajta díszítés előállítására mindenfajta zománcozott fém­tárgyakon. A találmány szerinti eljárással készített díszítéssel ellátott zománcozott fémtárgyak azáltal vannak jellemezve, hogy a zománcré­teg olyan fehér vagy színes glazúra bevonat­tal van ellátva, amelynek fölülete többé vagy kevésbbé föltűnő egyenetlenségekkel illetve emelkedésekkel és mélyedésekkel bír sza­bályos vagy szabálytalan sorozatban. Az ilyen díszítésnek a vele ellátandó fémtárgyakon, pl: vasbádog tárgyakon való előállítása céljából, az illető, tetszés szerinti ismert módon készre zománcozott tárgyra fehér vagy tetszőleges színű glazuramasszát viszünk föl, amely elegendő konzisztens, hogy függélyes fölületeken is tapadjon. Ez a massza olyan benső elegyből áll, amely pl: 100 rész úgynevezett fehér gla­zurára, azaz ónoxiddal mint homályosító­szerrel adagolt alkálimész-aluminiumszili­kátborátra, a következő alkatrészeket tar­talmazza: 0*2 rész klórmagnéziumot, 1 rósz sűrítőanyagot pl: keményítőcsirizt, 30 rész 99 fokos savállóglazurát, azaz olyan kova­savdús nehezen olvadó glazurát, amely a zománcos edény gyártásánál szokásos titrá­lással 99 savállóságot mutat, oly célból, hogy a gyors olvadás megakadályoztassék. A klórmagnéziumot, keményítőt és a saválló glazurát oldott, illetve nedves állapotban keverjük a fehér glazurához. Miután az ilyen összetétellel bíró glazura­masszát rávittük a kezelendő fémtárgy zománcrétegére, azt még félig nedves álla­potban pamat-, szivacs- vagy kefeszerű be­rendezések segélyével meg-megérintjük, mi­által a fölvitt bevonatból a glazuramasszá­nak a berendezéseken tapadva maradó részei helyenként elvétetnek és ennek folytán a bevonatban többé vagy kevésbbé tetemes egyenetlenségek keletkeznek szabályos vagy szabálytalan elrendezésben. Az ilyen módon kiképezett glazurabevona­tot most a levegőn vagy melegítéssel meg­szárítjuk és azután a szokásos hőmérsék­leteken égetjük, miáltal az illető zománco­zott fémtárgyon a kívánt díszítés készen van. Ezt a díszítést az úgynevezett «árnyéko­lással» is össze lehet kapcsolni, azaz a zománcozott tárgyakra ráviendő, szabá­lyosan vagy szabálytalanul elrendezett egyenetlenségekkel ellátott bevonatot kü­lönböző színárnyalatokban lehet előál­lítani, amenynyiben a fönt leírt szárí­tott vagy kiégetett glazuramasszára egy vagy több, a masszától különböző beéget-

Next

/
Thumbnails
Contents