63299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műmárványnak cementből vagy effélékből való előállítására

Megjelent 1914. évi április hé 37-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leiras 68299. szám. XH/f. OSZTÁLY. Eljárás műmárványnak cementből vagy efféléből való előállítására. MARMORIT-WERKE G. M. B. H. CÉG WIENBEN. A bejelentés napja 1912 december hó 14-ike. Elsőbbsége 1912 augusztus hó 3-ika. Megkísérelték már, hogy a cementből vagy efféléből készített műmárvány erezetét száraz festékek alkalmazása által állítsák elő. A száraz festéket például úgy keverték a masszához, hogy az összekevert, nedves cement-alapanyagot festett száraz cementbe hengerelték, azután több ily cement darabot formában egymásra és egymás mellé helyeztek és azokat összesajtolták. Ezáltal oly mintázatot kaptak, amelyben zárt alapszínfoltokat egymás mellett lévő •színes foltok határolták de amelyben élesen határolt, többé vagy kevésbbé egyenes és összefüggő erek nem voltak. Más eljárás szerint a száraz festékeket kiterített kis masszadarabokra szitálták és az egészet összegyúrták. Ez esetben is csak elmosódott mintázatok keletkeztek azokon a pontokon, amelyeken a festék a masszára jutott. Mindkét esetben ugyanis a festék nemcsak megnedvesedik, hanem nagy részben •oldódik is, mert a massza könnyű alakítása végett a vizet mindig fölöslegben alkalmazták és a masszából el nem távolították. De ha a massza nem tartalmazna is fölösleges vizet, a festékrészeket a nedvesség a masszában szétterjeszti és szétoszlatja úgy, hogy legjobb esetben egymás mellett lévő kisebb vagy nagyobb festékfoltokból vagy csomókból álló mintázat keletkezik. Jelen találmány értelmében ellenben a cementlepényre helyezett száraz festéket előbb a lemezalakban kiterített massza egymásra rétegezése vagy összehajtogatása által egészen a masszába ágyazzuk be és a masszát ezután sajtóban nagy nyomás (körülbelül 4 at.) alá velejük, miáltal első sorban a fölösleges vizet távolítjuk el úgy, hogy a festék nem oldódhat és szét nem folyhat, továbbá, a festéket finom sugarakban az egész masszán át, de különösen föl-és lefelé hajtjuk úgy, hogy a festék élesen határolt, többé vagy kevésbbé egyenes és párhuzamosan haladó, összefüggő ereket képez. Megkísérelték már azt is, hogy a festékek szétoszlatását sajtolás által eszközöljék, de csak gipsznek műkővé való földolgozásánál. Ennél azonban a festékkel kevert, illetőleg különböző színűre festett gipszmasszákat alkalmaznak és ezeket egymás mellé helyezve sajtóban szétterítik úgy, hogy természetesen csak az egyes darabok szélein keletkezhetnek kissé egymásba folyó festékrétegek, amelyek a márvány fölületéhez egyáltalában nem hasonló képzeleti mintázatot képeznek.