63297. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás elektromos rezgések gerjesztésére drótnélküli távírás, távbeszélés vagy hasonlók céljaira

- 2 — anyagból készülhetnek, amelyeknek rendkívül kis szikraközébe víz vagy más folyadék (a környezet hőmérsékletén, hevítve, vagy szétporlasztva) vezettetik be tetszőleges módon. A szikraköz emellett bármily kisülési energiák számára is rendkívül rövid marad, vagyis 1*10 mm. tört részétől néhány tized mm. határokon belül tartatik. Ha az (1) áramkör célszerűen van szabályozva és a (3) áramkör is úgy van beszabályozva, hogy a (2) áramkör energiáját fölvegye, ami akkor következik be, ha a (3) áramkör alaphulláma a (2) áramkör áramlökéseinek alakjával megfelelően van összehangolva, — akkor a (7, 8) oscillátor szikraközében egyenirányított impulzív kisülések abszolút szabályos sora jön létre, melyek fehér fénykoronát képeznek. Ha az (1) áramkörben a tápláló áramot célszerűen erősítjük és a (7, 8) elektródák távolságát kissé növeljük, anélkül azonban, hogy ezen távolság néhány tized mm.-t meghaladjon, akkor a fehér fénykorona helyett egy rózsaszínes-ibolyás fénygolyó keletkezik, melynek nagysága, színe és fényerőssége az elektródák anyagától és a szikraközben lévő folyadéktól függ, mely fénygolyót ugyancsak egyenirányított kisülések alkotják, amelyeknek frekvenciája azonban kb. az előbbinek kétszerese. Az oscillátor szerkezetileg sokféleképen oldható meg. Az alábbiakban néhány példa van fölsorolva. 1. A 2. ábra szerint a víz vagy a folyadék az egyik elektródán, pl. a (7) elektródán keresztül jut a szikraközhöz, mely elektróda ezen célból át van fúrva. A másik (8) elektróda tömör lehet, vagy pedig a (7) elektróda furatának megfelelő furattal bírhat, mely azonban el van zárva, vagy pedig a (13) csappal fölszerelt (12) nyomótérbe torkol. Ha az (1) áramkört tápláló áram egyenáram, úgy célszerű, de nem szükséges a folyadékot a pozitív sarkkal kapcsolt elektródán át bevezetni. Némely esetben célszerű lehet a folyadékot' egyidejűleg mindkét elektródán át bevezetni. 2. A 3. ábrabeli foganatosítási alaknál mindkét elektróda magába a folyadékba van mártva és megfelelő (14) szigetelőköpennyel van burkolva, hogy a folyadék csupán az elektródáknak a kisülésre szolgáló homloklapjait érinthesse. A folyadékot azonban kívülről is vezethetjük tetszőleges módon a szikraközhöz. 3. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a gyűrűalakú (7) elektróda belsejében a másik (8) elektróda a (15) tengelyen forgathatóan van elrendezve. A folyadék a (15) tengelybe vezettetik a (16) csövön át és a (8) elektródán át lép ki. 4. Az 5. ábra szerint a két elektróda egymásba van tolva és a belső (7) elektróda a lyukakkal ellátott (18) térbe torkol. A szikraköz a (18) tér és a külső (8) elektróda között jön létre. ' A két elektróda között, a szikraköz kivételével, a szigetelő (17) válaszfal van elrendezve. A víz szikraközhöz, vagy a (7) elektródán át a (18) lyukakon keresztül, vagy pedig a (17) válaszfal és a (8) elektróda közötti téren át áramolhatik. Végre az elektródákat egy mágneses térben, pl. egy mágnes két sarka között rendezhetjük el és pedig olyként, hogy a mágneses mező iránya a kisülési irányra merőlegesen (8. ábra), vagy ezzel párhuzamosan (9. ábra) álljon. A mágneses mező fúvó hatást fejt ki a kisülésre. Bármilyen is legyen az oscillátor szerkezete, tehát az 1—4. alatt leírt szerkezeteknél is, lehetséges: a) a szikraközt alkalmas búrába elzárni; b) az elektródákat egymáshoz képest forgatni ; c) a szikraköz hosszát kézzel vagy önműködően szabályozni; d) több oscillátort egymással kapcsolni, még pedig úgy, hogy ezek sorosan vannak kapcsolva, amint ezt a 6. ábra mutatja, vagy pedig párhuzamosan vannak kapcsolva, amint ezt a 7. ábra jelzi; e) az oscillátort mindenféle áramkörbe kapcsolni, mely egymásután következő kisülésekkel rezgéseket hoz létre.