63293. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok emelésére vagy nyomás ellenében való mozgatására
a 4. ábrában föltüntetett berendezésnél kisebb, mint a 3. ábrán föltüntetett berendezésnél, mert a (6) szelep zárásának pillanatában a (3) falnak bal olalán lévő folyadék magasabb, mint az ezen falnak jobb oldalán lévő folyadék. A (8) lemezt rúgó egy ütköző felé szorítja, minek következtében a lemez a folyadékot fölfelé való haladásában eltéríti, de a lefelé ömlő folyadék által ismét függélyes helyzetébe hozatik, amelyben az a folyadéknak szabad átmenetet enged. Ha a csuklós (8) lemezt balra mozgatjuk, akkor a kibocsátási szelep záratik, amikor is a kamra nagyobb mennyiségű rugalmas fluidumot tartalmaz. A válaszfalhoz csuklósan megerősített lemez csupán példaképen van föltüntetve, mert a folyadéknak az (1) vagy (2) térbe való ömlésének restringálására bármilyen más szerkezet is alkalmazható. Ha a nyomás a kompressió folytán nagyobbodik, a kamrának fölső részéből rugalmas fluidum nem távozhatik, mert az összes szelepek vízben vannak; ha pedig egy szelep nem tömít, akkor ezen a szelepen csak folyadék áramolhatik ki, ami a berendezés biztos működésére nézve kiváló fontossággal bír, mert minden körülmények között oly rugalmas ütkpzö párna jelenlétét biztosítja, mely a mozgó folyadékoszlop eleven erejét fölfogja. Az 5. ábrában az égési anyagkeverék számára szolgáló (5) bebocsátási szelep fölött az öblítő levegő számára szolgáló (9) szelep van elrendezve, mert gyakran szükséges, hogy bizonyos mennyiségű levegő bocsáttassék be az égési termékeknek a beáramló éghető keverékétől való elkülönítésére. Ezen esetben az így bebocsátott légmennyiség kicsiny lehet és megmérhető. A levegőnek egy része a (6) kibocsátási szelepen át az égési gázokkal eltávozhatik vagy visszatarható oly célból, hogy az égési anyagkeveréknek egy részét képezze. Minthogy a (9) szelep az (5) szelep fölött van, az lesz az első szelep, mely a folyadék sülyedésekor nyittalik. A (3) válaszfalnak nem kell egyenesnek vagy függélyesnek vagy síknak lennie és nem szükséges az sem, hogy az az égési kamrát két egyenlő részre ossza. Így pl. a 6. ábrában a válaszfalnak fölső része jobbra van meggörbítve és a (6) kibocsátó szelep közvetlenül a válaszfalban van elhelyezve úgy, hogy ha az égési anyagnak egy része balról jobbra a válaszfal fölé hajtatik, centrifugális ereje azt jobbra lehetőleg messzire viszi és így hozzájárni ahhoz, hogy égési anyagkeverék a (6) szelepen át veszendőbe ne menjen-A 6. ábrában föltüntetett berendezésnél ezen esetben a (10) légbebocsátási szelep van alkalmazva, mely a (2) térben körülbelül egyazon szintben van elhelyezve, mint az (1) térben lévő (5) szelep. Ha most az expanzió végén a (10) szelepen át levegő áramlik be, az (5) szelepen kevesebb égési anyagkeverék fog a kamrában lévő folyadéknak egyenlő mértékben való sülyedésekor beáramolni. Ha pl. a (10) szelepen bebocsátott levegő mennyislége egyenlő az (5) szelepen bebocsátott égési anyag keverékével, akkor a 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alakhoz képest az égési anyagnak csak félmennyisége fog beáramolni és a bebocsátott égési anyag az (5) szelep alatt lesz, nem pedig a szelep fölött és alatt egyenletesen elosztva. Ha a (10) szelepen rúgót rendezünk el, a bebocsátott égési anyag mennyisége nagy pontossággal és rendkívül egyszerű módon szabályozható. A 7. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (3) válaszfal helyett két (3a) és (3b) válaszfal van alkalmazva oly módon, a mint az a 8. ábrában fölülnézetben látható. Esetleg oly hengeralakú válaszfalat is alkalmazhatunk, melynek fölső és alsó vége nyitott cső alakjával bír, a mint ez a 9. ábrában fölülnézetben látható. A szelepeket ezenkívül a kamarafalakhoz erősített görbített vezetékek vehetik körül úgy, hogy alul a folyadék, fölül pedig a gázok áramolhassanak be. Valamennyi esetben ajánlatos, hogy a szelepek szimmetrikusan legyenek elrendezve. Így a 7. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál két (5) bebocsátó szelep, két (9)
