63291. lajstromszámú szabadalom • Alapvonal távolságmérő a képmezőben levő választóvonallal

inak fölfelé fordított részei a választóvonal­ban csatlakozásba hozassanak, vagy hogy a lefelé irányított részek hozassanak csatla­kozásba, ami a mérés pontossága részére kívánatos. A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alaknál szintén (1, 2) jelöli a szélső reflektorok gyanánt működő pentaprizmákat, (3, 4) a tárgyleneséket és (5, 6) a képesítőtest priz­máit. A képegyesítőtestet képező (5, 6) priz­mák azonban itt az egyébként szokásos módon helytállóak. (7) jelöli a szemlencsét. A (3, 4) tárgylencsék és az (5, 6) képegye­sítőtest között (10, 11), ill. (12,13) üvegtes­tek vannak elrendezve, melyek közül a (10, 12) testek három (14, 15, 16) reflektor­fölülettel biró prizmatestek gyanánt vannak kiképezve. A (10) és (12) üvegtesteknek a két műszerfél sugárjáratába való beiktatá­sánál a (3, 4) tárgylencséktől jövő sugarak a (14, 15, 16) fölületeken háromszor vissza­veretnek, mielőtt az (5, 6) képegyesítőtestbe kerülnek úgy, hogy a (10, 12) prizmák be­iktatása által a két fél képei a (11, 13) üveg­• testek beiktatásával szemben megfordíttat­nak, mely (11,13) üvegtestek síkpárhuzámos (17, 18) fölületekkel bírnak. A (10, 12) priz­mák és a (11, 13) üvegtestek méretei oly módon vannak választva, hogy tekintet nél­kül arra, miszerint a sugárjáratba a (10, 12) prizmák vagy a (11, 13) üvegtestek iktat­tatnak-e be, a kép helye ugyanaz marad. A (11, 13) üvegtestek el is hagyhatók ha a (10, 12) prizmák méretei és üveg­anyagának minősége oly módon választatik, hogy a sugár keresztezési távolságának azon meghosszabbítása, amelyet a sugarak által az üvegtestekben megtett út létesít, a törés­ből adódó meghosszabbított sugárút által kiegyenlíttetik. Ha a (10, 12) prizmatestek a (3, 4) tárgy­leneséken kívül rendeztetnek el, akkor nem kell különös figyelemmel leírni a képhely fönntartására. Ezenkívül ebben az esetben egy egyszerű úgynevezett Dové-féle prizma is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Alapvonaltávolságmérő a képmezőben lévő választóvonallal, jellemezve azáltal, hogy a műszer oly módon van kiképezve) hogy visszaverőfölületeknek a tárgy és a képsík közötti sugárjáratba való beik­tatása vagy átiktatása által a választó­vonal két oldalán megjelenő képek meg­fordíthatok. 2. Az 1. igénypont szerinti alapvonaltávol­ságmérő kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, hogy az egymáshoz képest ferde visszaverőfölületek tartói, mely fölületek a műszer szélső reflektoraitól jövő suga­rakat közös irányban vetik, oly módon beállíthatóan vannak elrendezve, hogy a fölületek egymással fölcserélhetők úgy, hogy mindegyikük a megfigyelő tetszése szerint fölváltva az egyik vagy a másik szélső reflektornak rendelhető alá. 3. Az 1. igénypont szerinti alapvonaltávol­ságmérő kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, hogy a műszer két, páratlan számú visszaverőfölülettel ellátott prizmával van fölszerelve, melyek közül egy-egy a megfigyelő tetszése szerint, a képhely eltolódásának elkerülése mellett az egyik tárgylenese és a képegyesítőtest közötti sugárjáratha iktatható be. 4. A 3. igénypont szerinti alaptávolságmérő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a képhely eltolódása a pótprizmák beik­tatásánál azáltal kerültetik el, hogy a sugárjáratnak a prizmákban való hossza megfelelően méreteztetik. 5. A 3. igénypont szerinti alapvonaltávol­ságmérő kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, hogy a pótprizmák kiiktatásánál egy megfelelően választott síkpárhuzamos üvegtuskó iktattatik be a sugárjáratba oly célból, hogy a képhely eltolódása elkerültessék. (1 rajzlap melléklettel.) PALJU RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA eiDAPSSTBk T'

Next

/
Thumbnails
Contents