63291. lajstromszámú szabadalom • Alapvonal távolságmérő a képmezőben levő választóvonallal

Megjelent 1914. évi április hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leiras 63291. szám. VII/a. OSZTÁLY. Alapvonaltávolságmérő a képmezőben levő választóvonallal. OPTISCHE ANSTALT C. P. GOERZ AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLIN-FRIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1013 január hó 7-ike. Elsőbbsége 1912 január hó 8-ika. Jelen találmány alapvonaltávolságmérőre vonatkozik, mely a képmezőben választóvonallal bír, melynek két oldalán egymáshoz képest tükörforűítottan álló, a választóvonalban egymáshoz csatlakozó képek jelennek meg. A találmány célja az, hogy a képfelekben megjelenő, egymáshoz képest tükörfordítottan álló képek a megfigyelő tetszése szerint megfordíttassanak úgy, hogy tükörfordított kép helyett helyesen álló kép jelenik meg és megfordítva. A találmány célját azáltal érjük el, hogy a műszert reflektorokkal látjuk el, melyek a térben oly módon állíthatók be, hogy átválthatók úgy, hogy egy, az egyik esetben az egyik műszeroldalhoz tartozó reflektor a másik múszeroldalnak rendeltetik alá, vagy hogy a reflektorok a sugárjáratba tetszésszerint be- vagy kiiktathatók. A csatolt rajzon a találmánynak több foganatosítási példája van vázlatosan föltüntetve. Az 1. és 2. ábra oly távolságmérőnek két egymásra merőleges hosszmetszete, ill. részben nézete, melynél az egymáshoz képest lejtős reflektorfölületek, melyek által a szélső reflektoroktól jövő sugarak a szemlencsébe vettetnek, tartóiknak a szem lencse tengely körül való forgatása által egymással fölcserélhetők. A 3. és 4. ábra oly kiviteli alakot mutat, melynél a tárgylencsék és a műszer kópegyesítőteste közötti sugárjáratba páratlan számú reflektorral biró prizmatestek iktathatok be. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál (1, 2) jelöli a műszer szélső reflektorait képező szokásos pentaprizmákat, (3,4) jelöli a tárgylencséket. A képegyesítőtest két keresztezett (5, 6) prizmából állóan tételeztetek föl, melyek közül az egyik (5) prizma a hozzátartozó tárgylencsének egy tetőfölületet mutat. (7) jelöli a szemlencsét. Az (5, 6) képegyesítőtest a forgatható (8) csőtoldatban ül, mely a (9) kézicsavar segélyével forgatható. A (8) toldat forgatása által a képegyesítőtest (5, 6) prizmái tetszésszerint az egyik vagy a másik szélső reflektornak rendelhetők alá. Minthogy a képegyesítőtest föltüntetett alakjánál a kép az egyik képfélben rendesen állóan, a másikban pedig fejére állítva jelenik meg, ennek folytán a (8) toldat forgatása által a két képfélben a képek minősége fölcserélhető. Ezáltal lehetővé válik, hogy tetszésszerint a megfigyelt tárgyak-