63288. lajstromszámú szabadalom • Kinematográf

gépek egyik hátránya az, hogy a film­továbbító elem a filmet hirtelen és heve­sen indítja meg. Ezt a találmány értelmé­ben a (23) bütyökkorongnak oly alakban való kiképezése által szüntetjük meg, hogy a filmtovábbító elem lefelé való lö­ketét lassan kezdi meg. Ezután a mozgás gyorsul és a lengés végén ismét lassul. Ezen működés a 2—6. ábrákon látható. A (40) és (41) vonal között lévő távolság a lassú indítási mozgást jelzi, mely közben a bütyökkorong hornya majdnem köz­pontos. A (41) és (42) vonal között lévő távolság az aránylag gyors közbenső moz­gást jelzi, mely alatt a bütyökkorogban az emelkedés jelentékeny, a (42) és (43) vonal között lévő távolság pedig a lassú végmozgást jelzi, mely közben a bütyök­korong hornya ismét majdnem közpon­tos. A filmtovábbító elem lefelé való len­gésének végén a föltekercselő berendezés által gyakorolt vonszoló hatást meg kell szüntetni, hogy a két berendezés hatása egy időben végződjék. Ezen célból a (23) bütyökkorongban a (43) vonal irányában a (44) lépcső van kiképezve úgy, hogy a film a filmtovábbító löketrész végén a feszítéstől fölszabadul. Az 1. ábrán látható (19) filmtovábbító elem két görgőből áll; ezenkívül még más foganatosítási alakok is lehetségesek, pl. a 7. ábrán látható, mely a végeik között ágyazott, görbített (46) lemezekből áll. A kétkarú elerendezés annyiban előnyös, amennyiben a karok aránylag kis sugár­irányú hosszával adott szögeiforgás köz­ben hosszabb filmdarabot lehet mozgatni, mint egykarú elrendezés esetén. A film­továbbító elem további foganatosítási alakját a 9. ábra mutatja, melynél az egy­karú (47) elem a (23) bütyökkoronghoz hasonló elem segítségével mozgatható; ezen filmtovábbító elemnek szintén elég nagy hatásos mozgása van arra, hogy hosszabb filmdarabot legyen képes továb­bítani, mint amennyi szükséges. Ismeretes föltétel, hogy a kép elsötétí­.tési szakaszának lehetőleg rövid ideig kell tartani. A fény és sötétség váltakozása « ugyanis a szemet kápráztatja és minél hosszabb ideig tart a sötétség, annál erő­sebb a szem kápráztatása. A sötétség és fény váltakozása által okozott tünemény vagy hatás villogást létesít. Az elsötétítés időtartamának csökkentése céljából a filmet kevéssel előbb kezdik mozgatni, mint ahogy a zár a megvilágítási vag.y vetítési nyilást egészen elfedi. Ha azonban a kép alkalmatlan módon a zár által való elsötétítés előtt vagy utána kezd mozogni, a kép homályossá válik és rezeg. A képnek a megvilágítási vagy vetítési nyílással való pontos födése nehezen ér­hető el, ha a filmet először illesztik be a gépbe. Ezért a kinematográfgépeknél ren­desen keretező berendezést alkalmaznak. A kép keretezésének természetesen egyezni kell a filmtovábbító elem mozgá­sának időbeosztásával. Ha a jelen esetben a kép keretezése eltér, a filmtovábbító elem „filmtovábbító löketrésze" jelenté­kenyen megváltozik és lényegesen eltérő új, állandó „filmtovábbító löketrész" ke­letkezik, mely nem egyezik a zár működé­sével úgy, hogy a film a kép elsötétítésére való tekintettel nagyon korán kezd mo­zogni; ennek következtében, amint már említettük, a kép homályossá válik és re­zeg. Ezen hátrányt a találmány szerint a következő módon küszöböljük ki: A zár működése és a filmtovábbító elem műkö­dése egymáshoz képest időrendben össze van egyeztetve. A filmtovábbító elem ha­tásos vagy „filmtovábbító löketrészét" ak­kor kezdi meg, midőn a film meglazulását és egyenlőtlenségeit kiegyenlítette (2. ábra). Világos, hogy ha a film ezen vissza­maradásának nagysága folytonosan és je­lentékenyen változik, a filmtovábbító elem „filmtovábbító löketrésze" megfelelő nagy mértékben fog változni. Hogy tehát a filmtovábbító elem működése a zár mű­ködésével időben egyezzék, a filmtováb­bitó elem által létesített meglazulás mér­tékének lényegben állandónak kell lenni. , Ezen célra a találmány szerint a filmto­vábbító berendezésből kilépő film hajlás-

Next

/
Thumbnails
Contents