63288. lajstromszámú szabadalom • Kinematográf
gépek egyik hátránya az, hogy a filmtovábbító elem a filmet hirtelen és hevesen indítja meg. Ezt a találmány értelmében a (23) bütyökkorongnak oly alakban való kiképezése által szüntetjük meg, hogy a filmtovábbító elem lefelé való löketét lassan kezdi meg. Ezután a mozgás gyorsul és a lengés végén ismét lassul. Ezen működés a 2—6. ábrákon látható. A (40) és (41) vonal között lévő távolság a lassú indítási mozgást jelzi, mely közben a bütyökkorong hornya majdnem központos. A (41) és (42) vonal között lévő távolság az aránylag gyors közbenső mozgást jelzi, mely alatt a bütyökkorogban az emelkedés jelentékeny, a (42) és (43) vonal között lévő távolság pedig a lassú végmozgást jelzi, mely közben a bütyökkorong hornya ismét majdnem központos. A filmtovábbító elem lefelé való lengésének végén a föltekercselő berendezés által gyakorolt vonszoló hatást meg kell szüntetni, hogy a két berendezés hatása egy időben végződjék. Ezen célból a (23) bütyökkorongban a (43) vonal irányában a (44) lépcső van kiképezve úgy, hogy a film a filmtovábbító löketrész végén a feszítéstől fölszabadul. Az 1. ábrán látható (19) filmtovábbító elem két görgőből áll; ezenkívül még más foganatosítási alakok is lehetségesek, pl. a 7. ábrán látható, mely a végeik között ágyazott, görbített (46) lemezekből áll. A kétkarú elerendezés annyiban előnyös, amennyiben a karok aránylag kis sugárirányú hosszával adott szögeiforgás közben hosszabb filmdarabot lehet mozgatni, mint egykarú elrendezés esetén. A filmtovábbító elem további foganatosítási alakját a 9. ábra mutatja, melynél az egykarú (47) elem a (23) bütyökkoronghoz hasonló elem segítségével mozgatható; ezen filmtovábbító elemnek szintén elég nagy hatásos mozgása van arra, hogy hosszabb filmdarabot legyen képes továbbítani, mint amennyi szükséges. Ismeretes föltétel, hogy a kép elsötétí.tési szakaszának lehetőleg rövid ideig kell tartani. A fény és sötétség váltakozása « ugyanis a szemet kápráztatja és minél hosszabb ideig tart a sötétség, annál erősebb a szem kápráztatása. A sötétség és fény váltakozása által okozott tünemény vagy hatás villogást létesít. Az elsötétítés időtartamának csökkentése céljából a filmet kevéssel előbb kezdik mozgatni, mint ahogy a zár a megvilágítási vag.y vetítési nyilást egészen elfedi. Ha azonban a kép alkalmatlan módon a zár által való elsötétítés előtt vagy utána kezd mozogni, a kép homályossá válik és rezeg. A képnek a megvilágítási vagy vetítési nyílással való pontos födése nehezen érhető el, ha a filmet először illesztik be a gépbe. Ezért a kinematográfgépeknél rendesen keretező berendezést alkalmaznak. A kép keretezésének természetesen egyezni kell a filmtovábbító elem mozgásának időbeosztásával. Ha a jelen esetben a kép keretezése eltér, a filmtovábbító elem „filmtovábbító löketrésze" jelentékenyen megváltozik és lényegesen eltérő új, állandó „filmtovábbító löketrész" keletkezik, mely nem egyezik a zár működésével úgy, hogy a film a kép elsötétítésére való tekintettel nagyon korán kezd mozogni; ennek következtében, amint már említettük, a kép homályossá válik és rezeg. Ezen hátrányt a találmány szerint a következő módon küszöböljük ki: A zár működése és a filmtovábbító elem működése egymáshoz képest időrendben össze van egyeztetve. A filmtovábbító elem hatásos vagy „filmtovábbító löketrészét" akkor kezdi meg, midőn a film meglazulását és egyenlőtlenségeit kiegyenlítette (2. ábra). Világos, hogy ha a film ezen visszamaradásának nagysága folytonosan és jelentékenyen változik, a filmtovábbító elem „filmtovábbító löketrésze" megfelelő nagy mértékben fog változni. Hogy tehát a filmtovábbító elem működése a zár működésével időben egyezzék, a filmtovábbitó elem által létesített meglazulás mértékének lényegben állandónak kell lenni. , Ezen célra a találmány szerint a filmtovábbító berendezésből kilépő film hajlás-