63286. lajstromszámú szabadalom • Palackelzáró gép
ramarad úgy, hogy csak a kővetkező nyúlvány fogja magával ragadni. Ha pl. a nyúlványok éppen a „holt" pontban érnék a palackot ,akkor ezt legföljebb befelé sodornák a (18) irányító lemez azon oldala felé, amely a nyúlványok felé néz, ahol elég helye van a palacknak úgy, hogy nem szorul közbe. (Az 5. és 18. ábrán (B) jelzi ezt a helyet). A nyúlványok által előretolt palackokat a (4) készülék természetesen teljesen betereli valamely, két nyúlvány között lévő öbölbe. A (B) helyzetbe jutott palack a (w) korong súrlódásától mozgatva, a (8) görgők mentén veszi útját, míg valamely következő nyúlvány-pár meg nem ragadja, s a palacktartó valamelyik öblébe nem juttatja. Ha most a palack valamelyik nyúlvány-párhoz és a (4) készülékhez képest holt helyzetbe kerülne, akkor kiszabadulása, anélkül, hogy összeroppanna, a következőkép megy végbe: Először is valamennyi az (r) emelővel kapcsolatos rész eltávolodhatik a palacktartótól, másodszor az illető palack s a (8) görgök egymáson gördülhetnek (miközben a görgők tengelyeik körül forognak) és a megrajzolt elrendezés folytán forogni kényszerülnek, (úgy hogy a palack a 18. ábrán látható nyíl irányában előremozog), mert amikor a palack a nyúlványoktól kapott lökés folytán a (4) kart kilendíti, a (10) fogasrúd a (9) fogaskerekeket forgásba hozza. A (20) kar egyszerű módon megakadályozza a palackok földőlését a kritikus pontban, azaz a tartókar és a (4) készülék között úgy, hogy megrekedés be nem következ^ hetik. Amiután a palackok elül, miközben a kupakok rájuk sajtoltatnak, megkerülték a gépet, a (23) fal a (j) korongról az asztalra tereli őket. Az (e) oszlopot egy oszcilláló és egyúttal függőleges irányban mozgó (25) tartóköpeny veszi körül, s erre egy hosszúkás (26) hasáb van erősítve, amelynek a (25) köpenyen belül fekvő (27) csapja az (e) oszlop falába vágott görbevonalú (28) résbe (7. ábra) nyúlik úgy, hogy egyrészt föl és le, másrészt oldalirányban mozoghat, ha a köpennyel ilyen mozgásokat közlünk. A (27) csap egy görgővel is föl van szerelve, amely a (g) tengelyt körülvevő (30) hüvely egy hornyában jár és így a (25) tartóköpenynek függőleges irányú mozgásait idézi elő. (31) a (25) köpenytől az (1) gyűrűig terjedő teleszkopszerü védőburkolatot jelez.) A köpeny oldalirányú ide-oda mozgatása a következőképen történik: Az (f) fejrész hátsó részében a (32) emelő (25. ábra van forgathatóan ágyazva, amelynek (33) betétpofája a (25) köpeny (26) hasábjára erősített (34) csapot fogadja magába, föl-és lefelé nyúló (360 csapjai pedig (35) görgőket tartanak. A (360) csapokon alkalmazott (370) rések és (380) peckek rendeltetését később fogjuk megmagyarázni. A (32) emelő fölött és alatt két (390) korong van a (g) tengelyre erősítve, amelyek a tengely forgása folyamán érintkezésbe jutnak a (35) görgőkkel és azokat magukkal viszik. A tartóköpeny oldalirányú és függőleges mozgásai akként váltakoznak, hogy a (26) hasáb, elülröl tekintve, önmagába visszatérő pályán mozog. A tartóköpenyre beállíthatóan van az etető készüléket, a kupakvezetéket és az elzárókészüléket magában foglaló részlet erősítve. Ennek alsó (36) része (12., 13. és 14. ábrák általában lapos öntvényként van kiképezve, amelynek (37) üregébe a (26) hasáb pontosan beleillik, míg az utóbbi egy T-alakú, elül nyitott (38) hasítékkal van ellátva (9. és 10. ábra), amely a (36) részen átmenő (39) csavarorsók fejeit magába fogadja úgy, hogy a (36) rész ezen csavarok segítségével a (26) hasábhoz képest tetszőleges magasságban tartható. A magassági helyzetet a hasáb (41) meneteibe illő és fölső végével a (36) rész egy (42) nyúlványába ágyazott (40) csavar szabja meg. A (43) fölső részlet (amely a (36) alsó részlethez van erősítve) magában foglalja a tetszőleges alakú záró-kupakok fölvételére való tölcsért a kupak-vezeték fölső (44) részét, a kupakoknak helyes helyzetben való ki-