63279. lajstromszámú szabadalom • Elektromos nyomógombzár blokkművekhez
helyzetből kifelé forgatni igyekszik. De csak akkor, ha lenyomja a pályaőr a (t) nyomóbillentyűt, nyomhatja a (k) zárókilincs az (o) menesztőt félre és léphet ki ezáltal maga is a (t) billentyűvel összekötött (c) ütköző útjából (2. ábra). A (c) ütköző a (k) kilincs záróéle mentén tovamozog, röviddel ezután nyitja a (h) kontaktust és ezáltal a kikapcsoló áramkört is megszakítja. Miután a billentyű teljesen lenyomatott és így a blokkolás megtörtént, a billentyű visszaugrik kezdeti helyzetébe, miközben az (o) menesztő* közvetítésével a (k) zárókilincset ismét záróhelyzetébe nyomja és önmagát is elzárja. Kikapcsolás csak akkor következhetik ismét be, ha újból vonat haladt el a sinkontaktuson. A leírt kiviteli alak tehát csak akkor teszi lehetővé a (k) záró kilincs szabaddá tételét, ha az (m) szabaddá tevő mágnes tartósan áram alatt áll, míg ideiglenes áramzárás arra hatástalan. Ezenkívül az (m) szabaddá tevő mágnes a vonat befolyásának marad kitéve mindaddig, amíg a vonat részei még a (J) szigetelt sinen vannak. A kerék és a sin közti rossz kontaktus káros ideiglenes hatását tehát a legközelebb következő jó érintkezés ismét ártalmatlanná teszi, mert az (m) mágnes, mely rossz kerékkontaktusnál áramot kap, a legközelebbi pillanatban ismét árammentes lesz és a záró állapotot változatlanul föntartja. A rajz 3. és 4. ábrái egy egyszerűsített szokásos kapcsolást tüntetnek föl. E kapcsolás a következő: Tegyük föl ismét, hogy a jelzőemeltyű, «szabad»-ra van állítva, az (8) kapcsoló tehát zárva van. Ha most a vonat az (s) sinkontaktuson áthalad, az (m) szabaddá tevő mágnes rögtön és közvetlenül kap áramot. Minthogy azonban a (k) zárókilincs a (t) billentyűtől való kényszermozgású függősége miatt csak a billentyűmozgás alatt hozható ki záróhelyzetéből és minthogy a pályaőr nem képes minden nehézség nélkül ama rövid időt, melyben a mágnes áramot kap, észrevenni és kihasználni, ezért az 1. ábra szerinti zár az egyszerűsbített kapcsolás - alkalmazására még nem egészen alkalmas. Hogy az (m) mágnest az (s) sinkontaktuson bekövetkező áramzárás időtartamától függetlenné tegyük, a találmány értelmében az (a) fegyverzet és a (k) zárókilincs közt engedékeny tag bekapcsolásával lehetővé tesszük, hogy a mágnes a fegyverzetet magához vonja, míg a (k) zárókilincs még fogva tartatik és ezzel az áramot is egy segédkontaktuson át közvetlenül a földbe vezesse úgy, hogy állandóan van áram jelen. A közbeiktatott tag pl. egy (f) rúgó lehet, mely az (a) fegyverzet odavonzott helyzetében (4. ábra) meg van feszítve és a (k) kilincsre forgató nyomatékot gyakorol, a pályaőr segítsége nélkül azonban azt ki nem kapcsolhatja. A fegyverzettel egy (i) segédkontaktus van összekötve, mely a fegyverzet odavonzatásakor a (B) telep áramát közvetlenül a földre kapcsolja és ezzel az (s) sinkontaktust rövidre zárja. Az (m) mágnes vonzásakor egyébként az (F) blokkablak mögött egy az (a) fegyverzet által mozgatott (Z) fehér tárcsa jelenik meg és a pályaőrnek jelzi, hogy most már lenyomhatja a blokkbillentyűt. Ha a pályaőr most lenyomja a (t) billentyűt, a (k) zárókilincs úgy, amint azt az 1. és 2. ábrákkal kapcsolatban leírtuk, a záróhelyzetből kimozog. A billentyű lenyomásával a (h) kapcsolj is nyílik, az (a) mágnesfegyverzet tehát leesik és az (i) segédkapcsolót nyitja. Az áramkör most csak akkor zárható ismét, ha újabb vonat haladt el az (s) sinkontaktuson. Hogy a pályaőr az 1. és 2. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál is látható jelzést kapjon a vonat elhaladásáról, célszerű lesz ott is (f) rúgót beiktatni, vagy egy (Z) szines tárcsát egy segédfegyverzet által működtetni, melyet a mágnes az (a) fegyverzettől függetlenül vonz magához. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos nyomógombzár blokkművekhez, azáltal jellemezve, hogy a nyomórudat elzáró és szabaddá tevő záró tag