63169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyen olvadó fémszalagok egymást átlapoló végeinek egyesítésére

Megjelent 1914. évi április hé 23-én. MAGY. KIR. SZABADALMI JBb HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 68169. szám. XVIII/d. OSZTÁLY. Eljárás könnyen olvadó fémszalagok egymást átlapoló végeinek egyesítésére. SZT. LUKÁCSFÜRDŐ KÚTVÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPESTI CÉG, MINT KOVÁCS JÓZSEF MAGÁNHIVATALNOK BUDAPESTI LAKOS JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1912 december hó 4-ike. Palackzárak biztosítására alkalmaztak már a zárak nyitóemelőjén áthúzott és a palack nyaka köré fektetett fémszalagot, melynek végei egymással összehegesztetilek vagy összeforrasztatnak. Az ezen célra legalkalmasabb könnyen olvadó ónszalagok vagy ónozott ólomszalagok alkalmazása esetén azonban a forrasztás csak nehézkesen és lassan hajtható végre, a közönséges hegesztés gyakorlati keresztülvitele pedig majdnem lehetetlen. A jelen találmány szerint a könnyen olvadó fémszalag végeinek egyesítésére oly eljárást alkalmazunk, mely úgyszólván átmenet a hegesztés és forrasztás között. A rendes forrasztásnál ugyanis úgy járunk el, hogy a keresztmetszetben föltüntetett (a) palacknyak (1. ábra) köré fektetett (b) fémszalagnak egymást átlapoló (c, d) végei közé az (f) nyíl által jelzett résen át szivárogtatjuk be a forraszt. Ezen eljárás azonban igen nagy elővigyázatot és ügyességet igényel és még így is igen sok zárószalag elrontására vezet, mert a forrasznak igen könnyen folyónak kell lennie, hogy az (f) résen gyorsan beszivárogjon. Ha a forrasz a kelleténél hidegebb, úgy a i nagy hűtőfölületen gyorsan megmerevedik és nem köti össze rendesen a szalag két végét, ha pedig a kelleténél melegebb, úgy a vékony ón- vagy ólomszalag megolvad és elszakad. A hegesztést tulajdonképpen úgy kellene végrehajtani, amint ezt a 2. ábra mutatja, hogy t. i. a (b) szalag két (c, d) végét két hevített (g) és (h) test közé fogjuk, melyek a (c, d) szalagvégeket a hegesztéshez megkívánt hőfokra hevítik föl. Ezen eljárás azonban a jelen esetben keresztülvihetetlen, mivel a fémszalagnak szorosan a palack nyakára kell feküdnie úgy, hogy az a belső oldalról hozzáférhetetlen és csak a külső oldalról lehet a (g) hevítőtestet alkalmazni (3. ábra). Ámde ezen esetben az a nehézség áll be, hogy a (c) szalagvégnek kell előbb fölmelegednie és kell a meleget a (d) szalagvégnek átadnia úgy, hogy az előbbi melegebb lesz, mint az utóbbi és könnyen melegszik föl a megolvadás hőfokára, mielőtt még a (d) szalagvég annyira fölmelegedett volna, hogy a (c) szalagrészhez hozzáhegedhetne, vagyis az eredmény az lesz, hogy az előbb megolvadó (c) szalagvég a (g) he-