63156. lajstromszámú szabadalom • Fémbádogból való hordó és előállítására való eljárás

— 2 — A (22) összekötő szalag derékszögben át van hajlítva úgy, hogy ez a (10) függőleges rész, mely az összekötő karimának azt érintő (7) részével párhuzamosan fekszik, továbbá a második (11) vízszintes rész, mely a (10) részhez derékszögben van elrendezve, valamint a második (11) vízszintes részhez derékszögben hajlítva a második (12) függőleges rész is. Az összekötő szalag a (12) függőleges részhez derékszögben tovább van meghajlítva úgy, hogy ez a harmadik (13) vízszintes rész, mire laposra vissza van hajlítva, mi által a negyedik (14) vízszintes rész képződik, mely kétszer oly széles, mint a (13) rész. Ezután a (22) szalag ismét laposra van visszahajlítva úgy, hogy az ötödik (15) vízszintes rész és hozzá derékszögben a harmadik (16) függőleges rész képződik. Az összekötő szalag anyaga a (16) résztől kifelé hajlítva a következő (17) vízszintes rész és hozzá derékszögben a negyedik (18) függőleges rész. A szalag végűi még egyszer derékszögben befelé van hajlítva úgy, hogy a hetedik (19) vízszintes rész képződik, mely a (22) összekötő szalag másik éle. Az (1) dongákon alkalmazott összekötő karimák előállításánál az utolsó (5) függőleges részt épen oly hosszúra készítjük, hogy az első (6) vízszintes rész az (1) dongatesttől oly nagy távolságban feküdjék, hogy a (22) összekötő szalag (9) és (19) vízszintes részeinek befogadására való horony képződjék. Az összekötő karima (6) és (8) vízszintes részei között levő rés épen elég nagy arra, hogy az összekötő szalagnak párhúzamosan hajlított (13) ós (14), valamint (14) és (15) részeit befogadja. Az összekötő szalag (12) és (16) függőleges részei úgy vannak méretezve, hogy az összekötő karimák (8) vízszintesrészeinek befogadására való hornyokat képeznek. A leírt szerkezetből következik az, hogy a 3. ábrán látható helyzetben az összekötő karimák minden részét a (22) összekötő szalagnak egy vagy több része zárja körűi és hogy a két egymáshoz illesztett dongaélnek a (20) pontnáj folyadékzáró összeköttetés létesítése céljából való érintkezésénél a (13, 14, 15) részek ; szilárd sint vagy merevítő bordát képeznek, mely ezen összeköttetésnek a kész hordó minden igénybevételével szemben nagy ellenálló képességet ad. Megjegyzendő, hogy az (1) dongákat lapos anyagból az ábrázolt módon görbített élekkel vágjuk ki. Ebből következik, hogy a görbített éleknek az í. ábra szerint való összeillesztésénél ezen élek a (21) szakadozott vonal által jelzett sikban nem érhetnek össze, ha a dongatestesteket homorúdomború alakba nem hajlítjuk. Másrészt pedig világos, hogy ezen éleknek a 2. ábra szerint való összeillesztésénél és a (22) öszszekötő szalagnak a 3. és 6. ábrán látható helyzetben való föltolásánál vagy más módon dszközölt fölszorításánál ezen lapos (1) dongák görbe éleinek a (21) síkban egy-I másai érintkezniök kell. Az összekötő sza-i lagnak ezen fölszorítása következtében a ! dongáknak homorú-domború alakot kell ölteniök. A dongáknak a jelzett módon való hajlítása az egyes részeknek éleiknél való összeszorításán és a fémanyagban keletkezett igénybevételeken alapszik, miáltal a dongakarimáknak és az összekötő szalagnak egymásba kapaszkodó részei feszültségnek vettetnek alá. A keletkezett feszültségi igénybevételekből következik, hogy ilymódon kiválóan folyadékzáró és szilárd (20) összeköttetés létesíthető. A (20) illesztéket továbbá a szorosan ráülő és hosszirányban görbített (14) sinrész hidalja át, mely a szivárgás megakadályozására való további eszközt képez. Az egész szerkezetnek nincsenek szögletei és élei, melyek a hordó gördítésénél elgörbülés vagy elcsavarás folytán letörhetnének. A gyakorlatból kitűnt, hogy ezen hordó legerősebb részei éppen az összeköttetési pontokon vannak. A (22) összekötő szalagokat az összekötő karimára való rászorításuk után a hordó két végén a (3) fölfekvési fölületekkel egy síkban levágjuk úgy, hogy végeik a hordó (4) födele számára szintén fölfekvési fölületeket képednek. Megjegyzendő még, hogy a {22) össze-