63137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brómvegyületeket tartalmazó folyadékok vagy gőzök földolgozására

lehet például — föltéve, hogy a tengerisó nyerésénél kapott anyalúgok földolgozásáról van szó — a következőképen eljárai: A kezelendő anyalúgokban kötött állapotban lévő brómot pl. klórnak vagy egy hipoklóritnak a folyadékba való bevezetése útján szabaddá tesszük úgy, hogy vizes brómolda. tot kapunk. Ezt most a brómnak acetylénbromiddá, különösen oldhatatlan acetyléntetrabrömiddá való átalakítása céljából aceiylénnel kezeljük, amit előnyösen akképen eszközlünk, hogy a brómoldatot acetilént tartalmazó kamarákba fecskendezzük, amelyek üvegfalakkal vannak ellátva, miután a kívánt reákció csakis a világosság behatása alatt megy könnyen végbe. A kamarákban öszszegyült folyadékból azután a képződött tetrabromidot centrifugálás útján kiválaszthatjuk. Ahelyett, hogy a földolgozandó anyalúgokból kapott, szabad brómot tartalmazó vizes oldatot, a fönt leírt módon, közvetlenül hoznók egy telítetlen vegyülettel pl. aceytlénnel, reákcióba, lehet az említett oldatot előbb korábbi műveletekből származó brómaddiciós termékekre behatni engedni, oly célból-, hogy egyrészt ezekbe még brómot bevigyünk és másrészt, hogy az előbb keletkezett brómvegyületekben még brómot oldjunk és csak ezután hozzuk az így kapott, esetleg brómot oldva tartalmazó brómaddiciós termékeket acetylénnel vagy más telítetlen vegyületekkel reákcióba. Az eljárás ezen foganatosítási alakjánál a munkafolyamat ekkor úgy alakúi, hogy a bromideknek egy korábbi műveletnél az üvegkamrában keletkezett emulzióját keverjük a vizes brómoldattal, azután a keveréket centrifugáljuk és az elkülönített brómaddicióstermékeket acetylént tartalmazó kararákba vezetjük. Az itt kapott acetyléntetrabromidot azután ismert reákciók segélyével átalakíthatjuk, mikor is melléktermék gyanánt alkalibromidet, vagy brómhydrogént kapunk. Teljesség kedveért a következőkben leírjuk még a találmány tárgyát tevő eljárásnak foganatosítási módját abban a föltevésben is, hogy a földolgozandó folyadé-I kokban vagy gőzökben kötött állapotban tartalmazott brómot nem elem alakjában, hanem brómhydrogén alakjában hozzuk egy telítetlen vegyülettel, különösen acetylénnel, reákcióba. Ebben az esetben a kiindulási anyagot, pl. a sóstavak anyalúgját először kénsavval megsavanyítjuk, mikor is a folyadékban változó mennyiség-arányokban brómhydrogén és klórhydrogén, mindazonáltel túlnyomóan brómhidrogén keletkezik. Ha már most az így kapott savanyú folyadékon egyidejű erős megvilágítás mellett acetyléngázt vezetünk keresztül, akkor elegendő koncentráció mellett etildibromid keletkezik a következő egyenlet szerint: C H CHBr, |||+2HBr= | CH CHS Ez azután ismert reákciók segélyével különböző más vegyületekké alakítható át, mi mellett a melléktermék gyanánt alkalibromidok keletkeznek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás brómot kötött állapotban tartalmazó folyadékok vagy gőzök földolgozására a brómnak elem alakjába vagy brómhydrogénné való átalakítása után, jellemezve azáltal, hogy a brómot vagy brómhydrogént tartalmazó oldatokat vagy gőzöket acetilénnel vagy más telítetlen vegyülettel reákcióba hozzuk, oly célból, hogy bróm — vagy brómhidrogén — addiciÓ8termékeket képezzünk, amelyek ismert reákciók útján brómmá, alkalibróraidokká vagy brómhydrogénné és másefélévé alakíthatók. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a szabad brómot tartalmazó folyadékokat vagy gőzöket korábbi folyamatoknál kapott brómaddicióstermékekre engedjük hatni, oly célból, hogy ezekbe egyrészt brómot vigyünk be és másrészt az előbb képződött brómvegyületekben brómot oldjunk.