63134. lajstromszámú szabadalom • Készülék facelluloza kezelésére

- 8 -A hidrolizáló szert előnyösen lényegesen alacsonyabb hőmérséklettel vezet] ült be, mint aminő a fa hőmérséklete, amely a leírt kezelés folytán a víz forráspontjánál magasabbra emelkedett. A fürészpovban eredetileg benfoglalt vagy a gőzzel bevezetett nedvesség Qzen a hőmérsékleten nagyjából vagy egészben gőzzé alakult át, amely behatol a fába és annak pórusait és lyukacsait kitölti. A hideg hidrolizáló szer bevezetésekor ez a gőz részben vagy teljesen kondenzálódik úgy, hegy a főzőkazánban részleges vákuum keletkezik, minek eredményekép a hidrolizáló szer mélyebben, bensőbben és gyorsabban behatol az átalakítandó részecskék anyagába. Azonfölül a leírt elrendezés következményekép a hidrolizáló szer igen tökéletesen keveredik az átalakítandó anyaggal, amennyiben a hidrolizáló szer fölülről hull a fürészpor fölszinére, amely a főzőkazán folytonos forgása közien folytonos áramlásban omlik le a (34) szórófej alatt. A hidrolizáló szernek ez a benső elosztása lényegesen növeli a következő művelet révén nyerhető erjeszthető cukor termelési hányadát. A hidrolizáló szert előnyösen vizes oldal alakjában alkalmazzuk, pl. kénsav-, kénessav- vagy sósavoldatot használunk' közönséges vagy annál alacsonyabb hőfokon, Célszerűen annyi ilyen oldatot vezetünk be, hogy a sav az anyag összes nedvességtartalmának 0, 2—0, 5 százaléka legyen. Ha a savoldatot mint föntebb említettük, a faforgácsénál lényegesen alacsonyabb hőfokon" vezetjük be, úgy azáltal, hogy az mélyebben hatol be, a lényegesen nagyobb százaléknyi folyadék vihető be az anyagba, anélkül, hogy annak abszorbeáló képessége teljesen kimerülne. Lényeges ugyanis, hogy az adag teljes folyadéktartalma a hidrolizáló szer bevezetése után kevesebb legyen, mint amennyi annak tökéletes telítéséhez szükséges s így a massza az erjeszthető cukor előállítása céljából erre következőleg végzett gőzölés folyamán laza, áteresztő és nedvszívó maradjon. Éppen ezért a leírt kezelésnél arra törekszünk, hogy korlátolt mennyiségű hidrolizáló szernek mélyre való behatolását biztosítsuk és ügyelünk arra, hogy a kezelt anyag teljesen ne telítődjék. Ha a savoldat alacsony hidrosztatikai nyomás alatt vezetendő be, akkor a belső nyomást előbb csökkentenünk kell, de föntarthatjuk a teljes gőznyomást is s akkor a hidrolizáló szert akár gáz, akár folyadék alakjában megfelelő nyomással szorítjuk be a főzőkazánba. Mindkét esetben a gőz kondenzálódása a belső nytn más hirtelen esését idézi elő és pedig előnyös, ámbár nem éppen szükséges, ha a nyomás a főzőkazánban az atmoszférikus» nyomás alá sülyed. Miután a hidrolizáló szernek egy részét vagy az egészet bevezettük a főzőkazánba és azt teljesen inkcrporáltuk az adagba, ismét gőzt eresztünk be a (9) csövön s a hőmérsékletet kellő ideig a vegyi átalakuláshoz szükséges hőfokon tartjuk. Tűlevelű fákból eredő fürészpor esetén általában 135—165 C° alkalmazása 30—45 percig meg fog felelni. Ezután a gőzt kifuvatjuk és a digerált anyagot erjeszthető cukor kivonása céljából kilugozzuk. A föntiek szerint kezeit anyag aránylag kemény, szemcsés és nem nedvszívó, minekj következtében a kilúgozás a szokásos diffuziókészülékekben gyorsan elvégezhető. A nyert oldatot az ismert módon erjeszthetjük és desztillálhatjuk alkohol előállítása céljából. Ha több főzőkazánt alkalmazunk, a gőzt előnyösen a digerálás befejeztével vagy a desztillálás után vezetjük át egy másik frissen töltött főzőkazánba. Ez a (19) szelep nyitása révén történik, amikor is a gőz a magával ragadott illó anyagokkal együtt a (18) és (15) csöveken át a (14) vezetékbe, majd innen más főzőkazánba ömlik azoknak (16) bevezető csövén keresztül. Ha kívánatosnak mutatkozik, d gőzök egy részét a (4) kifuvó-csapon és (5) csövön a szabadba ereszthetjük, akár időkímélés céljából, akár azért, hogy az egymásután működtetett főzőkazánokban megakadályozzuk olyan illó termékek fokozatos fölhalmozódását, amelyek a di-