63132. lajstromszámú szabadalom • Forgó mótor

bezárt űrös térben a hengeralakú (7) dugattyú forog, melyben sugárirányban eltolódó (8) szárnyak vannak elrendezve. Ezeket a szárnyakat a (9) rugók szorítják az űrös tért határoló és a motornak működése közben lépcsőzetes palástfölületre. Ha a munkahengert képező (2) rész az alsó, a (3) rész pedig a fölső végállásában van, a munkahengerben a (7) dugattyú két (10, 11) munkakamrát létesít, melyeknek harántmetszete az óramutatónak forgási irányában kisebbedik. A munkahengert képező két rész ezen állásánál a munkát végző anyag (gőz, gáz, nyomás alatt álló levegő vagy víz stb.), mely a (12) bevezető nyílásokon át vezettetik be a motornak (1) tokjába, a (13) csatornákon a két (10, 11) munkakamrába jut, ahol az munkát végez. A munkát végzett anyagnak elvezetése csak akkor kezdődik meg, amikor a (7) dugattyú egy negyedfordulatnál nagyobb elfordúlást végzett. Abban a pillanatban, amelyben a motornak két (8) szárnya éppen a munkahelyzetbe jutott, a másik két (8) szárny a két (15) elvezető csatornát még nem érte el úgy, hogy ekkor a munkát végző anyag még el van zárva. A további forgásnál azonban ezek a szárnyak elhagyják az elvezető csatornákat és a munkát végzett anyag ezeken a (15) elvezető csatornákon és a mótortoknak a motornak mindkét forgási irányánál elvezető nyílás gyanánt szereplő (16) nyílásain át távozik. Az a kis mennyiségű hajtóanyag, amely a (8) szárnyak előtt, a keskeny, sarlóalakú hosszmetszettel biró űrös terekben hátramaradt, amikor a (8) szárnyak a (15) elvezető csatornák (vagy ha a mótor az ellenkező irányban forog, a (14) elvezető csatornák) előtt elhaladtak, a motornak további forgásánál a szárnyak előtt lévő (17) csatornákon át távozik a szárnyak előtt lévő terekből, mely csatornákból a munkát végzett anyag a (18) hornyokon át jut a (16) elvezető nyílásokba. A szárnyak mögött lévő (17) csatornák a (16) elvezető nyílásoktól el vannak zárva. A motornak reverzálása céljából a (6) emeltyű a másik végállásába forgattatik el, amikor a munkahengert képező részek közül a (2) rész jut a fölső és a (3) rész az alsó végállásába. Hogy a (8) szárnyaknak súrlódása a (7) dugattyúnak vezető hornyaiban kisebbíttessék, a (19) görgők vannak a szárnyaknak vezetésére alkalmazva. A motornak reverzálására szolgáló (6) emeltyűt elreteszelő szerkezetek rögzítik a közép- és végállásaiban. A (10, 11) munkakamrákat a dugattyúnak két végfölülete és a hengerfödelek között lévő hézagoknál köralakú (20) rudak tömítik, amelyek a (7) dugattyúnak két végfölületén, a (8) lapátoknak vezető hornyai között kiképezett hornyokba vannak behelyezve és (21) rugók (3. ábra) segélyével szoríttatnak a hengerfödelekre, míg a hengerfödelek és a szárnyak között lévő hézagoknak tömítésére a (8) szárnyaknak hornyaiban elrendezett és a (23) rugók (5. ábra) által a hengerfödelekre szorított (22) rudak szolgálnak. Ha a motornak reverzálhatósága nem szükséges, a hengert képező két rész a kívánt forgási irány által megkövetelt helyzetben, el nem mozdíthatóan van elrendezve. Ebben az esetben a hengert képező két (2, 3) résznek (4. ábra) a reverzáló motornál szükséges csatornái közül bizonyos csatornák fölöslegesek. így, ha a motornak forgási iránya az óramutatónak forgási iránya, a (3) résznek (14) csatornája (2. ábra) és annak fölső (13, 17) csatornái, továbbá a (2) résznek (14) csatornája és annak alsó (13, 17) csatornái, fölöslegesek. Minthogy ekkor a (2, 3) részek egymáshoz képest el nem tolatnak, ezek a hengeres (1) tokban vannak elrendezve. (4. ábra.) A forgó motornak ezen nem reverzáló foganatosítási alakjánál a hengert képező két (2, 3) rész egy-egy, az (1) tokba behelyezett, fokozatosan kisebbedő, harántmetszettel biró gyűrű gyanánt van alakítva; a működési mód az első foganatosítási alaknak működési módjával egyezik meg. A motornak reverzálható ós nem reverzálható foganatosítási alakjainak közös előnyei az ismert forgó motorokkal szemben abban állanak, hogy a hajtóanyag az egy