63131. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tőzegnek kezelésére

bessége következtében, ezen vezetékben le nem rakódhatik, amikor is a hőkicserélést egyszerű, mozdulatlan szerkezeti részek biztosítják, melyek a tőzeg kavarását előidézik és így a szenesítést gazdaságosabbá teszik. A találmányt képező berendezés akként van kiképezve, hogy a tőzeg, amikor a szenesítéshez szükséges vagy a szükségesnél nagyobb hőmérsékletre fölhevített, elég hosszú ideig tartassák meg ezen a hőmérsékleten úgy, hogy a szenesítés a kívánt mértékben végbemenjen. A találmányt képező berendezésnél a nyers tőzeg regeneratív úton, fokozatosan melegíttetik elő és külön hőforrás csak az előmelegítés befejezte után használtatik az anyagnak oly hőmérsékletre való fölhevítésére, amelyen azt a szenesítésnek befejeztéig tartani kell. A mellékelt rajznak egyetlen ábrájában a találmányt képező berendezésnek egy foganatosítási alakja van vázlatosan föltüntetve, mely egy, regeneratív úton és külön hőforrás által fűtött hevítő csőből és egy, a fölhevített tőzeget visszatartó kazánból áll. A lievítőcső két, koncentrikusan egymásba helyezett, 75 mm. belső és 100, i 11. 125 mm. külső 'átmérővel bíró csőből áll és mintegy 270—300 m. hosszúsággal bír. Ez a hevítőcső öt szakaszra van osztva. A két első szakasznak külső (a, b) csöveibe a (c) csőtoldaton meleg víz, pld. a szűrő sajtókban az elszenesített tőzegből kisajtolt víz folyik be, mely az (a, b) csöveken a nyilak irányában folyik át és az (e) csőtoldaton vezettetik el, pld. a tőzeglápba. A szenesítendő nyers tőzeg az (f) belső esőbe vezettetik, melyen az a meleg vízzel ellenáramban folyik át, miközben a meleg vízből hőt vesz föl és így előmelegíttetik. Az • (f) csőből a tőzeg a görbe (g) csövön a (h) esőbe jut, ahol az tovább előmelegíttetik, míg hőmérséklete a (c) csőtoldaton beáramló víznek hőmérsékletével közel egyenlővé nem válik. Az ekként előmelegített tőzeg a görbített (i) csövön a (j) csőbe folyik, ahol az ugyancsak regeneratív úton hevíttetik, csakhogy a nedvesen szenesített tőzeg által, mely a külső (k) csőben az előmelegítendő tőzeggel ellenáramban folyik. A (j) csőben folyó előmelegítendő tőzeget a nedvesen szenesített tőzeg körülveszi; minthogy azonban a nedvesen szenesített tőzegnek hőmérséklete annál nagyobb, minél közelebb fekszik az illető harántmetszet a nedvesen szenesített tőzegnek bevezetési helyéhez, a (j) csőnek elhagyása után a hidegebb anyagot vezetjük végig a külső csatornán, hogy így a szenesített tőzegnek a hőmérséklet növekedésével növekedő hőveszteségei elkerültessenek. A' (j) csőből a tőzeg, a görbített (m) csövön, a külső (n) csőbe jut', míg az ezen csőben elrendezett és a meleg, nedvesen szenesített tőzeget vezető (c) csövet a görbített (p) cső köti össze a külső (k) csővel, Minthogy a hidegebb anyag a külső (m) csövön folyik végig, az bizonyos mértékben a hőveszteségeket kisebbítő szigetelést képez. Az előmelegítendő tőzeg az (n) csőből a belső (q) csőbe folyik és ennek végén a külső (r) csőbe folyik át, amelyet külön hőforrás fűt úgy, hogy a tőzeg azon hőmérsékletig hevíttetik föl, amelynél a nedvesen szenesítést végezni kell. Az (r) csőnek fűtésére az (s) gőzpalást szolgál, melybe négyzetcentiméterenként 14 kg. nyomású gőz vezettetik be. Ily gőzt minden, a telepnek erőszükségletét fedező, nagy nyomással dolgozó expanziós gőzgépnek nagy nyomású hengeréből kaphatunk ; az elvezetett fűtő gőz, energiája egy részének más módon történt értékesítése után, tápvíz gyanánt a gőzkazánba vezettetik vissza. Minthogy a berendezésnek ezen részében a hidegebb anyag a belső (q) csövön áramlik át, a gőz közvetlenül a magas hőmérsékletre hevítendő tőzeget vezető csőnek falával érintkezik. A kellő hőmérsékletre fölhevített tőzeg az (r) csőből a (t) vezetéken az (u) kazánba jut, melyben a forgó (v) kavarószerkezet és a mozdulatlan (w) közfalak vannak elrendezve, amelyek a tőzegnek átmenetét ezen a kazánon annyira késleltetik, hogy az körülbelül 20 percet vesz igénybe; ez az