63127. lajstromszámú szabadalom • Fáklya

Megjelent 1914. évi április hó 31-én. MAGY. gfe* KIH. SZABADALMI vBn HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 68127. szám. H/b. OSZTÁLY. Fáklya. SCHWARZ GYULA OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 julius hó 15-ike. Az közismeretes, hogy kóc-, gyanta- és szurokból készült u. n. szurokfáklyák erősen füstölő és kormozó lánggal égnek, kellemetlen szagot terjesztenek és csepegnek. Ezen hátrányok kiküszöbölésére stearin, paraffin, cerezin s egyéb éghető anyagokból készült fáklyákat hoztak forgalomba, amelyek már kevésbé füstölnek, szagot alig terjesztenek, azonban még mindig csepegnek és viszonylag kis s könnyen eloltható lángot adnak. Ezen fáklyák rendszerint úgy készültek, hogy valamely alkalmas ritkaszövésü szövetet az éghető anyagokkal erősen impregnáltak és a szövetet hengeralakba összecsavarva vagy ragasztva fanyélre erősítették. A szövetet több rétegben is alkalmazták és közéje helyezték az éghető anyagot. Nyilvánvaló, hogy a leírt módon készült fáklyáknál az éghető anyagnak nagy láng kifejlődésével kapcsolatos tökéletes elégését elérni nem lehet, mert a környező szövet elduguló likacsai a kellő mennyiségű levegő hozzáférését meggátolják. Egyúttal a fáklyák csöpögése is okvetlenül bekövetkezik, mert a megolvadó éghető anyag a szövet likacsain keresztül folyik, ami a kellemetlenségen kívül anyagpazarlást is jelent. A jelen találmány tárgyát tevő fáklyánál mindezen hátrányok kiküszöböltettek s a fáklyák teljesen szag-, füst- és korommentesen, csöpögés nélkül, továbbá az éghető anyag tökéletes elégetése mellett, szabályozható gyorsasággal és tetszőleges egész 60—70 cm. hosszú lánggal égetlietők. Az új fáklya egy kiviteli alakja a mellékelt rajzon van kereszt- illetve hosszmetszetben föltüntetve. Az (a) fanyélre a célszerűen pergamentpapirból készült belső (b) hüvely, az előnyösen jutából való s a kanóc szerepét játszó, célszerűen sodródott (d) szálak és az ugyancsak pergamentpapirból készült (c) hüvely van erősítve. Az éghető anyag a (b) és (c) hüvelyek között megmaradó térben foglal helyet. Az ekként fölszerelt fáklyánál a (c) hüvely közelében elhelyezett (d) fonalak játsszák a kanóc szerepét, a külső hüvely a csöpögést és a túl gyors égést gátolja, a belső hüvely a kellő lángelosztódást biztosítja s egyúttal az esetleg folyóssá váló éghető anyagnak összegyűjtésére való. A szabad lángfejlődést és teljes elégést a (d) kanócok között akadálytalanúl behatoló levegő biztosítja, azonfölül a kész fáklyába befelé lejtő (e) csatornákat is fúr-