63126. lajstromszámú szabadalom • Turbinaszivattyú

csapágyakba ágyazott (E) tengelyen föl­erősítve. A futó- és vezetőkerekeknek koszorúi akként veszik egymást körül, hogy közöt­tük a hasítékalakú (K1 ), (K2 ) fojtó terek létesüljenek, melyek henger- (1. és 2. ábra) vagy kúpalakjának (3. ábra). A (K1 ) hézagot a futó kerék koszorúnak ten­gelyirányú megnyújtása létesíti (1. ábra), melyet a nyomó vezető kerék koszorúja vesz körül, a (K2 ) hézagot pedig a szívó vezető kerék koszorújának egy tengely­irányú megnyújtása létesíti, melyet a futó keréknek koszorúja vesz körül. A szivattyútengelyre ható tengelyirányú nyomásnak megszüntetésére a futó ke­réknek két oldalán lévő (S), (T) terek kö­zül az (S) tér a szivattyúnak (R) nyomó terével vagy a futó kerék és a nyomó vezető kerék között lévő (L) térrel, a (T) tér pedig a (H) szívó térrel van össze­kötve. Az (S) és (R) terek között az össze­köttetést az 1. ábrában pontozva föltün­tetett (U) vezeték létesíti, az (S) és (L) terek között pedig a futó keréknek ke­rületén elosztott (M) csatornák létesítik azt. A (T) térből az (N) vezeték vagy köz­vetlenül a szabadba, vagy a szivattyúnak (H) szívó terébe vezet. Az (S) térben te­hát ugyanaz a nyomás áll fönn, mint az (R) vagy (L) térben, mely két utóbbi nyo­más annyiban tér el, amennyiben a (G) vezető kerékben a (B) futó kereket el­hagyó víznek sebessége nyomássá alakul át. A (T) tér légköri nyomás vagy a (H) szívó térnek nyomása alatt áll. Annak, hogy a futó kerék mindkét oldalán teher­mentesítő korong gyanánt van fölhasz­nálva, az a nagy előnye, hogy külön te­hermentesítő szerkezeteknek, dugattyúk­nak stb. alkalmazása fölösleges. A (C) nyomó vezető kerékhez, a tok­nak belsejében beépített, körülfutó (I) fal és ehhez, fölül, a (P) cső csatlakozik. A (J) fal a szállítandó folyadéknak veze­tésére szolgáló tereket választja el a szi­vattyúszerkezettől. A futó és vezető kerekek egyenként ki- ! válthatók, minthogy a (J) fal, a (C) nyomó vezető kerék, a (B) futó kerék és az (A) szívó vezető kerék a tengelyről fölfelé mind lehúzhatok, anélkül, hogy az (E) tengelyt a (D) aggyal együtt és a szivattyút körülvevő tokot el kellene tá­volítani. Lényeges, hogy a tengellyel ösz­szekötött (D) agy és a (P) csőnek csatla­kozó karimája akként legyen méretezve, hogy ezeknek külső átmérői kisebbek le­gyenek, mint a futó és vezető kerekek koszorúinak belső átmérői úgy, hogy eze­ket a koszorúkat a tengellyel mereven összekötött részek fölött le lehet emelni. Az (A) szívó és (C) nyomó vezető ke­rék kiváltható (Q) betéteknek közbe­helyezése mellett a toknak fokain nyug­szanak úgy, hogy a vezető kerekeket ten­gelyirányban be lehet állítani. A (B) futó keréknek tengelyirányú beállítását az (F1 ), (F2 ) csavarok ugyancsak lehetővé teszik. Egy fokozatban dolgozó, függélyes szi­vattyúknál előnyös, ha a (B) futó kerék­nek koszorúja a hajtó motornak lendítő kereke gyanánt van kiképezve. A leírt szivattyú úgy álló, mint fekvő, egy vagy több fokozatban dolgozó szi­vattyú gyanánt kiképezhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Turbinaszivattyú, jellemezve egymást a koszorúknak belső kerületén elren­dezett, tengelyirányú és a lapátkoszo­rúk között lévő hézagokat a kerék­koszorún belül fekvő terektől elzáró fojtó tereket létesítő nyújtványokkal körülfogó vezető és futó kerekek ál­tal. 2. Az 1. alatt igényelt turbinaszivattyú­nak egy foganatosítási alakja, jelle­mezve a kerékkoszorúkon belül fekvő egy oldal felé maga a futó kerék által határolt, magukban zárt és tehermen­tesítő terek gyanánt szolgáló terek által. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt turbinaszi­vattyúnak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a szívó oldalon elren-

Next

/
Thumbnails
Contents