63123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szines kinematográfszalagok előállítására

kopirozógépen a szokásos módon pozitív képszalagot készítünk. A pozitív szalag ezüstképeit ólomsóadalékkal ellátott, vagy anélkül elkészített f erricy anid-oldatb ól álló fürdőben elhalványítjuk, mi mellett előnyösen oly fürdőt használhatunk, amely kaliumferricyanidnak 10%-os oldatából és 1% ammóniából áll. Ezt követöleg a képszalag képeit a kétszín-rendszer alkalmazásánál fölváltva kékre és narancssárgára, a háromszín-rendszer alkalmazásánál pedig sárgára, vörösre és kékre színezzük (tonen). Az elhalványított képek színezése megfelelő fémsóoldatok lokális alkalmazásával történik. így például a kék-színezésre sósavval gyengén savanyított 2%-os vaschlorid oldatot, narancssárga színezésre vanadyumot és rezet vagy pedig vanadyumot és uránt használhatunk, azonban ezek helyett egy kombinált íerrycyanidos és fémes fürdőt használhatunk az esetben, ha a színezést egyetlen oldattal akarjuk eszközölni. A színezésnek mindazon ismert módjait alkalmazhatjuk, amelyek pl. dr. Sedlaczek „Die Tonungs-Yerfahren von Entwicklungs-Papieren" című müvében (Halle, 1906.) és Somerville „Toning Bromides and Lantern Slides" című művében (London, 1904.) részletesen ismertetve vannak. A kétszín-rendszerre való tekintettel különösen hangsulyozandónak tartjuk, hogy azon pozitív képeket, amelyek a negatív képszalagnak kék fényszűrővel fölvett képeitől származnak, narancssárgára kell színezni, azon képeket pedig, amelyeket a negatív képszalagnak narancssárga fényszűrővel fölvett képéről nyerünk, kékre kell színezni. A háromszín-rendszernél viszont a negatív szalagnak ibolyakék fényszűrőn keresztül exponált képeiről vett másolatokat sárgára, zöld fényszűrőn keresztül fölvett negatívok másolatait vörösre és vörös fényszűrőn keresztül exponált negatívokról nyert pozitív képeket kékre kell színezni. Röviden, az egyes pozitív képeket úgy kell színeznünk, hogy színük mindenkor az illető pozitív képhez tartozó negatív exponálásánál használt fényszűrő Színének complementar színéi képezze. A színező vegyszereknek a pozitív képek eg3'más után következő sorozataira való fölvitelénél egy sablont használhatunk, amely a közbeeső képeket elfedi, vagy pedig a szükséges oldatoknak a kezelendő képekre való fölvitelére forgó tárcsát vagy mozgó szalagot is alkalmazhatunk. Minthogy a vetítési célokra szolgáló képszalagoknál igen fontos, hogy a pozitív képek oly átlátszóak legyenek, amennyire az csak gyakorlatilag lehetséges, a színezett filmszalagot valamely ezüstoldószerrel kezeljük, vagy pedig kb. 10%-os töménységű és csekély bórsavat tarialmazó natrium-thyosulfát (hypa) fürdőben újra rögzítjük. Ennek megtörténtével a képszalagot megmossuk és megszárítjuk, mi mellett szükség esetén formaldehydből álló fürdőt is alkalmazhatunk, amely az emuisióréteget megkeményíti. Most a íilmszalagot, amelyen a kétszínrendszer alkalmazásánál párosával, a háromszín-rendszer alkalmazásánál pedig hármasával váltakoznak, a primárszínezésü pozitív képek, a hátoldalon érzékeny réteggel vagy emulsióval, pl. zselatin-bromid-emulzióval vagy pedig bichromzselatin-emulzióval vonjuk be, melyhez ezüstchloridot adagoltunk. Ügy is járhatunk el, hogy egy átnyomható emulziós fdmet (Printig out emulzion-film) alkalmazunk. A filmszalagnak újbóli bevonása és újbóli fényérzékennyé tétele az alatta fekvő képnek kidolgozása után fényképészek ál!al jól ismert és használatos módokon történik, mi mellett szükség esetén az egyes rétegek közé egy víz- és vegyszeráthatlan réteget helyezhetünk, mint az pl. a Lumiere-féle autochrom lemezeknél történik. A vízhatlan réteg anyaga gyanánt egy-