63113. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrnek és bőrneműeknek kezelésére

ganatosítási módja., ha ezeket a chromcserző eljárással kapcsolatban alkalmazzuk. Kitűnt ugyanis, hogy már akkor is kapunk új és igen értékes ipari terméket, ha az ismert módon cserzett, de még be nem zsírozott bőrt vizet elvonó anyaggal pl. alkohollal kezeljük. Ha azonban ezt az ipari terméket, utólag, még valamely, vízben nem oldható anyaggal cserezzük, akár oly módon, hogy ezt a cserző anyagot oldószerében pl. alkoholban föloldjuk, akár oly módon, hogy a cserző anyagot megolvasztjuk, vagy oly módon, hogy ezt a két cserző műveletet egymás után foganatosítjuk, oly bőrt kapunk, mely a chrommal cserzett bőrnek jó tulajdonságai mellett, további előnyökkel is bír. Az eljárásnak több foganatosítási módja* és az eljárás szerint előállított terméknek uj tulajdonságait a következő példákban fogjuk részletesen ismertetni. A chrombőrnek javítását célzó eljárást, mely a bőrből azt a nedvességet is eltávolítja, melyet a szokásos cserzési eljárásnál alkalmazott szárítás által eddigelé el nem távolítottak, a következőképpen foganatosítjuk. A szokásos módon, meszezés által szőrtelenített bőrt, az egy, vagy a kétfürdős eljárás szerint, ismert módon, chrommal cserezzük. A kicserzett bőrt azonban nem vetjük alá a szárítás előtt a szokásos, zsiradékkal való ványolásnak, hanem kexelre kifeszítve 60%-os alkoholból álló fürdőbe helyezzük be. A bőrt, bizonyos idő múlva erősebb alkoholból álló fürdőbe helyezzük át, mit kétszer-háromszor ismételünk; az utolsó fürdő 90—95%-os alkoholból áll. A bőr huszonnégy óráig marad egy-egy fürdőben; ez az időtartami azonban tetemesen megrövidíthető, ha akár a bőrt, akár az alkohol vízkeveréket ide-oda mozgatjuk. Mikor az alkohol az összes vizet kiszorította, az alkoholt l> bőrből, vákuumban, 50—100 mm. nyomás alatt 28—35° hőmérsékletnél ledesztilláljuk, amikor is teljesen likacsos bőrt kapunk, mely egyáltalában nem kemény Tagy törékeny, hanem amely ellenkezőleg. igen hajlékony. A bőrtechnikának mai állásánál eddig nem lehetett ily chrombőrt előállítani. A chrombőrt ugyanis eddigelé, megszárítása előtt, mindig zsiradékkal kellett ványolni, illetve áthatni, hogy az egyes rostoknak a bőrben lévő víznek hatása alatt végbemenő összetapadása és megkeményedése meggátolíassék. Ez az új bőr főleg akkor alkalmazható előnyösen, ha a zsírnak vagy olajnak jelenléte kizárandó, így pl. automobilabroncsok védő köpenyeinél. Ha az eddig ismert módon előállított chrombőrt ily védő köpenyeknek készítésére használjuk, azt mindig teljesen zsirtalanítani kell, mert a zsír kedvezőtlen hatást gyakorol a kaucsukra még akkor is, ha csak nyomokban van jelen. Az új eljárás szerint előállított bőrnél ez a hátrány föl nem lép, mert az eljárásnak foganatosításánál a bőrbe zsírt bevinni egyáltalában nem kell. Egyébként pedig az új eljárás szerint kezelt bőr minden célra alkalmas, melyre eddig chrombőr használtatott. A föntebb leírt módon kezelt bőrnél azonban még mindig megmaradtak a chrombőrnek számos hátrányai. így a bőr nem vízhatlan, hanem pórusaiba még mindig vesz föl vizet. Ezen hátránynak megszüntetésére és további előnyökjiekj biztosítására a megszárított chrombőrt további cserzésnek vetjük alá. Ezen további cserzésnek foganatosításánál a vákuumban végzett desztillálás által megszárított és majdnem teljesen vízmentes bőrt tetszőleges oldószerben, pl. alkoholban, acetonban, benzolban, benzinben, terpentinolajban, széndiszulfitbán, széntetrakloridban vagy más vízmentes folyadékban oldott gyantából álló fürdőbe helyezzük. A fürdőben föloldható és így a bőrbe bevezethető anyagok maguk is igen sokfélék, így alkalmazhatók a megfelelő oldó szerekben sellakk, kolofenium, mastix és más oldható gyanta, továbbá kaucsuk, guttapercha, cellulózcszarmazékok, bitumenes anyagok, a kő-és barnaszénkátrány desztillálásánál hát-