63101. lajstromszámú szabadalom • Utánköszörűlhető szelep, főként nagy gőzsebességekhez

- 3 -remet kissé, illetőleg annyira eltolhatjuk egymástól, hogy a (g) hüvelyt két (fl) rúd segélyével könnyen elforgathatjuk. Ha a szeleptok (c.2) födelei le vannak véve, akkor a (g) hüvely tömítőíölületeit is megtekinthetjük és arra esetleg csiszoló szert vihetünk föl. Az (fl) rudak számára való lyukak úgy vannak elrendezve, hogy a hüvelyt egészen körül lehet forgatni anélkül, hogy a peremcsavarokat ki kellene venni. A tömítőfölületeket tehát az oldalnyílásokon köröskörül megtekinthetjük és a köszörülés után megtisztíthatjuk. A (c) szeleptok belül az (a) elzáró test számára való néhány (h) vezetőbordával van ellátva. Ezek a bordák természetesen az elzáró test legnagyobb átmérőjével szemben fekszenek és oly helyzetűek, hogy a két tömítőfölület megtekintését és csiszolópornak rávitelét nem akadályozzák. Az elzáró test számára való ezen vezetőrészek helyett maga a test is el van látva vezetőtestekkel, nevezetesen a (d) úszókkal, melyek a tok más toldatában találnak ellentámaszra. A 4. és 5. ábrán föltüntetett átömlési szelep az imént leírttól lényegében először is abban tér el, hogy visszacsapó szelepet alkot. Azonkívül a mozdulatlan tömítőfölület nem a külön hüvelyben, illetve hüvelyen van elrendezve, hanem közvetlenül a (c3) toldat belső végén; ennél a kiviteli alaknál tehát az utánkószörülés csak az (a) elzáró test forgatása által végezhető. Minthogy az azonos részek ugyanazzal a betűvel vannak megjelölve, mint előbb, a részletek leírása fölöslegessé válik és csak azt kell megemlítenünk, hogy a (c) tok azon az oldalon, ahol a (d) vezetőúszók foglalnak helyet, (h) ütköző-, illetőleg lökethatároló gyűrűvel van ellátva. A 6. ábrán sarokszelep van föltüntetve, mely itt elzáró szelep gyanánt van kiképezve. Természetesen minden továbbiak nélkül elképzelhetjük, hogy az (a) elzáró testtel összekötött (m) orsó egyszerűen hossziránybán elmozgó vezetőpecket alkot, melynek külső vége kifelé el van zárva, úgy hogy a szelep ekkor visszacsapó szelepet képez. Épúgy lehetne azonban az (m) orsót mereven is megerősíteni, mely esetben az (a) elzáró test az orsón tengelyirányban elmozgatható, amint azt a bevezetésben röviden megemlítettük. Minden esetben azonban vagy a helytálló (b) vezetőbordákat, valamint a (cl) toktoldatokat és a (c2) födeleket alkalmazzuk. Ezen részek alkalmazásából következik, hogy az elzáró test itt is a 3. ábrához hasonló (a2) lyukakkal van ellátva, tehát a 2. ábrához hasonló (f) rudak segélyével ugyancsak ide-oda forgatható. Az ellentömítőfölület ebben az esetben ismét külön hüvelyen van kiképezve, tehát az 1. ábra szerinti módon, mely hüvelyről azonban itt föltettük, hogy állandóan helytálló. Ez a hüvely természetesen ugyancsak oldallyukakkal lehet ellátva, úgy hogy az ülés utánköszorűlése céljából szintén ide-oda forgatható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szelep a csővezeték tengelyirányában elmozgó elzáró testtel, mely csak a tok egyik végnyílásán át vihető abba be, azáltal jellemezve, hogy a két tömitőfölülethordozónak (az elzáró testeknek vagy ott, ahol van, a külön szelepüléshüvelynek) legalább egyike a szelep beépített állapotában kívülről forgatható és a szeleptoknak a tömítőfölületekkel szemben legalább két, egymáshoz képest előnyösen ellentétesen fekvő elzárható nyílása van, melyeken át a szelep beépített állapotban utánköszörülhető. 2. Az 1. igényben védett szelep foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a forgatható tömítőfölülethordozónak legalább két, előnyösen egymáshoz képest ellentétesen fekvő támadási helye van, melyekkel egy-egy a nyíláson át bevihető pecek, orsó vagy efféle fogantyú gyanánt a tömítőfölülethordozóval úgy köthető össze, hogy a for-