63101. lajstromszámú szabadalom • Utánköszörűlhető szelep, főként nagy gőzsebességekhez
Megjelent 1914. évi április hó 18-án. MAGY. KIK. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS y 63101. V/e/l. OSZTÁLY. Utánköszörülhető szelep, főkép nagy gőzsebességekhez. KOENIG JOHANN GYÁRIGAZGATÓ PFORZHEIMBEN. A bejelentés napja 1912 december hó 24-ike. A frissgőznél a túlnyomás tetemes megnövekedésével, a fáradt gőznél pedig a légritkítás fokozásával a hozzátartozó gőzseb<?sségek is megfelelően megnövekednek, miáltal nemcsak a csővezetékeknél, hanem főkép a szelepeknél is annak a szükségessége lép fel, hogy azt az ellenállást, melyet például a szelep elzáró teste tartozékaival együtt az áramló gőz ellenében kifejt, még jobban és tetemesen csökkentsük. A szokásos szelepeknél ez az ellentállás nagy gőzsebesség esetén rendkívül nagy. Az átömlési nyílás tengelye a szelepben merőleges a csőtengelyre, miáltal a gőz többszörös irányváltoztatásra kényszerül, ami lényeges nyomásveszteséget okoz. Igen csekély azonban oly szelepek átömlési ellenállása, melyeknél az átömlési nyílás a cső tengelyéhez központos és az elzáró test a csőtengely irányában mozog, mi mellett a tok és az elzáró test halhasal akú vagy hasonló alakú forgástestek. Ezek a szelepek azonban azzal a lényeges hátránnyal bírnak, hogy az elzáró testet nem lehet máskép ki- vagy beszerelni, mint a két végnyílások egyikén át. Ha a töm ítőf öl öleteket meg akarjuk vizsgálni és rendbe akarjuk hozni, az egész szelepet a csővezetékből ki kell venni. Az ezzel járó üzemzavarok azonban meg nem engedettek, miért is ezek a szelepek egyéb nagy előnyeik dacára nem találhattak alkalmazást. A jelen találmány az említett hátrány kiküszöbölését célozza. A találmány lehetővé teszi a tömítőfölületek utánköszörülését és a szelep rendbehozását, miközben a szelep a vezetékben beépítve marad. Hogy először is az igen csekély ellenállás követelményét kielégítsük, előnyösen az ismert halhasalakú elzáró testet alkalmazzuk, vagyis oly elzáró testet, melyet oly forgástest alkot, melynek alkotója egy halhasalakúan ívelt vonal. Természetesen ezen vonal alakja és ezzel az egész elzáró test alakja számos eltérést mutathat, anélkül, hogy a találmány keretén túllépnénk; általában lehet más, lényegében egyenértékű elzáró testeket alkalmazni, pl. olyanokat, melyeknek szeleptányérja egyik oldalán vezető szár-í nyakkal vagy effélékkel, a másik oldalon pedig bordás testtel vagy effélével van ellátva.