63088. lajstromszámú szabadalom • Rothadásmentes festékek, lakkok és kencék

Megjelent 1914. évi április hó 18-án. MAGY. KIR. SZABADALMI T

Hg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 68088. szám. XI/g. OSZTÁLY. Rothadásmentes festékek, lakkok és kencék. COLLARDON LOUIS VEGYÉSZ HANWELLBEN. A bejelentés napja 1913 jana&r hó 16-ika. Elsőbbsége 1912 jaouár hó 20-ika. Jelen találmány rothadásmentes festékekre, lakkokra és kencékre vonatkozik. A találmány szerinti festékek, lajkkok és kencék ezen anyagoknak azon fajtájához tartoznak, melyek lényegükben oly konucuzaciótermékekböl állnak, melyeket formaldehydnek vagy paraformaldehlydnek karbolsavra vagy más alkalmas phenolra vagy kresolra vagy két vagy több phenolra vagy kresolra való behatása által kapunk. A találmány értelmében ezeket a kondenzációtermékeket a zsírsavsorozat egy vagy több cellulózaesterével keverjük össze és e keverékhez oly oldószert adunk, mely úgy a kondenzációterméket, mint a cellulóza'vegyületet vagy vegyületeket is föloldja. Az ily módon képezett termék egy festék vagy lakk és kence alapanyagát képezi. Festék előállításánál az alapanyaghoz egy mérges természetű szervezetlen vagy szerves anyagot adunk, míg lakk vagy kence előállításánál, valamint bizonyos festékek készítésénél is egy színtelenítő vegyületet adunk az alapanyaghoz. Tetszésszerint az eddig szokásos módon úgy a festékek, mint a lakkok vagy kencék előállításánál is a kolofoniumtól j eltérő gyantákat és gumit vagy gumiszerű anyagokat is használhatunk. A találmány értelmében a festékek egy előállítási módja a következő: Karbolsavat vagy más alkalmas phenolt vagy egy alkalmas kresolt, vagy két \&gy több phenolt vagy kresolt egy mérges természetű szerves vagy szervezetlen vegyülettel, mint pl. rézszulfáttal vagy acetáttal, vagy ólommal, antimonnal, higannyal, arzénnel, cinkkel vagy más al kalmas vegyületekkel keverünk össze és a keverékhez egyenlő mennyiségű formaldehydet vagy paraformaldehydet és szükséges mennyiségű vizet adunk. A kapott keverékeket egy zárt tartányban hevítjük és eközben alaposan fölkavarjuk. ' Bizonyos idő, a legtöbb esetben két óra elteltével, egy lágy, gyantás, szívós kondenzátumot kapunk. A kazánt azután nyitjuk és a vizet a kondenzátumról eltávolítjuk, melyet azután ismét hevítünk, hogy a víz utolsó nyomát kiküszöböljük. Ezen utóbbi szárítási folyamat után a lágy és szívós kondenzátumot egy vagy több cellulózaesterrel, mint cellulóza formát, acetát, butyrat, palmitat vagy más zsírsavas ester, összekeverjük. Ezt a folyamatót előnyösen egy hevítőkészülék-