63043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elgőzölögtető- és vízfűtőcsöveknek összeköttetésére és elrendezésére gőzkazánokban

be és csak gőzzé átalakulva osztódik el több csőszakaszba, vagy lép be nagyobb keresztmetszetű csövekbe. A lángegyenlőt­lenségnek a csőfölhevítésre való behatásá­nak tökéletes megsemmisítésére a csöveket párhuzamos, az egész kazánfütőkamrán ke­resztirányban végigfutó sorokban rendezzük ej, miáltal a gőz az egész tűzfölületen ke­resztül áramolni és az Összes hőmérséklet­változásokon keresztülmenni kénytelen, me­lyek egy egyenletes tűzintenzitásnak a rostély minden pontján való fönntartásának lehe­tetlenségéből adódnak. Ilymódon egyenletes vízelgőzölögtetést és gőztúlhevítést vagy oly csöveknek egymás­után való összeköttetése, melyek kereszt­metszete a gőzkiömlés irányában lassanként növekedik, vagy egyenlő keresztmetszetű csöveknek egymásra következő párhuzamos összeköttetése által érünk el. A belső ke­resztmetszet ily fölületnagyobbítása a foko­zatos elgőzölögtetésnek és a gőznek a csö­veken keresztül való keresztüláramlása közben való kiterjedésének felel meg. Azonnali elgőzölögtetést létesítő túlheví­téses kazánoknál a víz az alsó, jobban föl­hevített csősorozatba lép be és a víznek itten való föltartóztatása és egy a befecs­kendezéskor való azonnali elgőzölögtetésnek lehetővé tétele eéljából az első sor csö­veibe, amelybe a víz belép, vagy tekercselt fémszalagokat vagy bármely más berende­zést rendezünk el, melyek a vizet föltar­tóztatják és tökéletesen elgőzölögtetik, mi­által ki van zárva annak a lehetősége, hogy -energikus vízelgőzölögtetéskor és gyors gőzkiáramláskor a befecskendezett vizet a gőz elgőzölögtetlen állapotban, vagyis az -egész hasznos munka leadása előtt magá­val ragadja. Csatolt rajzokon találmányom egy példa­képp vett foganatosítási alakja van föltün­etve. Az 1. ábra a csövek egymásután való össze­köttetését vázlatosan, a 2. ábra a csövek egymásután, párhuza­mosan való összeköttetését vázlatosan, a 3., 9. ábra az egymásután, parallel cső­összeköttetéseknek egy a saját rendszerű túlhevítéses kazán számára való fogana­tosítási alakját tünteti föl; mimellett a B. ábra a csőösszekötések oldalnézetét (alulról olvasva a páratlan sorok vannak föltüntetve); a 4. ábra az összekötések egy másik, az előbbire merőleges oldalnézetét (alulról ol­vasva a páros sorok vannak föltüntetve); az 5. ábra az első és második sor néze­tét, a 6. ábra a harmadik és negyedik sor né­zetét, a 7. ábra az ötödik és hatodik sor né­zetét, a 8. ábra az elosztási csomópont vázla­tát, a 9. ábra egy csövet tüntet föl. Az 1. és 2. ábrán két eljárás van a csö­vek összekötésére föltüntetve, mimellett az egész vékony vonalak a legkisebb átmé­rőjű csöveket, a legvastagabbak pedig a legnagyobb átmérőjű csöveket tüntetik föl. Mint az az 1. ábrából látható, az egész csőrendszer föltüntetés céljából három fo­kozatban van föltüntetve és pedig először a kis (1) átmérőjű, aztán a középső (2) át­mérőjű ós végül a nagy (3) átmérőjű csö­vek sorai jönnek. A kis átmérőjű csövekbe fecskendezzük be a vizet, mely az elgőzöl­gés után lassanként a növekedő átmérőjű csövekbe lép be és végül mint túlhevített gőz lép ki. A 2. ábra szerint a belső cső­keresztmetszet fölületének nagyobbítása az­által történik, hogy az első (1) szakasz csövei két vagy több (2) szakaszra, melyek ismét a maguk részéről két vagy több (3) szakaszra és így tovább ágaznak el — egé­szen a belső csőkeresztmetszet fölületének szükséges megnagyobbításáig, — mire az­tán a gőz a főcsőbe, illetve a gyűjtőcsőbe ömlik. A 3. és 4. ábrán a túlhevítéses kazán két oldalnézete van a csöveket befoglaló tok és a tüzelés nélkül föltüntetve, melynek a csősorok alatt kell elrendezve lennie. A rajz érthetősége miatt az oldalnézetekben caak azon sorok vannak az összekötteté­seikkel föltüntetve, melyeknek csövei a rajz síkjára merőlegesen vannak ágyazva. A vi-

Next

/
Thumbnails
Contents