63037. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő telefonközpontokhoz

szélgetővezetékeken át, hanem külön vezetékek útján gerjesszük, nem célszerű, mert ekkor két, vagy .háromszoros kontaktusok helyett sokszoros kontaktusokat kell alkalmazni. Találmányunk szerint a kapcsolat létesítésére használt és az átvivő relais közelében lévő kiválasztók kapcsoló elektromágneseinek bekapcsolódását a beszélgető vezetékeken át azáltal tesszük gyakorlatilag lehetővé, hogy a kapcsolóelektromágneseket működtető kapcsoló-áramlökéseket a beszélgetővezetéknek egymással láncolatosan kapcsolt ágain vezetjük át úgy, hogy a zsinórszerűen összekapcsolt vezetékágakban folyó áram a szomszédos vezetékekre hatást nem gyakorolhat. Ennek következtében a kapcsoló elektromágnesek gerjesztésére elég nagy feszültségű áramot lehet alkalmazni. Találmányunk szerint csakis a kiválaszt toknak a kontaktusokra való beállítására szolgáló elektromágneseket (Strowgerféle ki választóknál az emelő elektromágneseket) szolgálja ki közvetlenül az átvivőrelais, míg a csoportkiválasztónál a szabad összekötővezeték kiválasztására szolgáló elektromágnest (Strowger-féle kiválasztóknál a forgató elektromágnest). a vezetékrelais szabályozza, mely mindegyik kiválasztónál az egymással láncolatosan kapcsolt vezetékágakban az előbb említett továbbító elektromágnessel láncolatosan kapcsolva és a kapcsolóáramimpulzusok átmente közben a vezetéken át állandóan gerjesztve van. Ez pl. akként történhetik, hogy a relais késleltetőrelais gyanánt van kiképezve, mely a rövid árammegszakításoknál nem ereszti el fegyverzetét. Célszerűbb azonban, ha a relaisl nem képezzük ki késleltető relais gyanánt és ha fegyverzetének leszakadását az árammegszakadások között a vezetékben folyó gyenge áram gátolja meg. Ekkor az az idő, mely a relais mágnességének elvesztéséhez az áramimpulzusok megszűnése után szükséges, rövidebb lehet. A csatolt rajzon a találmány tárgya oly kapcsolóberendezés esetére van! föltüntetve, melynél az elöfizetőállomástól kiinduló kapcsolóáramkörök az egymással láncolatosan kapcsolt vezetékágakon mennek át. Az úgynevezett teljesen fémes áramkörnek azt az előnyét, hogy az áramimpulzusok átmenetüknél a szomszédos vezetékeket nem befolyásolják, akkor is elérjük, mikor a kiválasztók emelő elektromágneseit az átvivő relaisről az egymással láncolatosan kapcsolt vezetékágakon át befolyásoljuk. Az átvivő relaiscsoport ennél az elrendezésnél az első csoporkiválasztón van alkalmazva. Ez mindig lehetséges, mikor az átvivőrelais és az első csoporlkiválasztó a központon van elrendezve, ebben az esetben az első csoportkiválasztón és az átvivőrelaiscsoporton néhány elektromágnes elmaradhat, amennyiben ap átvivőrelaiscsoport bizonyos relaisi végzik azokat a müveleteket is, melyeket az első csoportkiválasztón kell végezni. A csatolt rajzon látható foganatosítási alaknál a relaisk és a kiválasztók nyugalmi állásukban vannak ábrázolva, a kiválasztók ismert Strowger-féle kiválasztók, míg az előfizetővezetékhez ismert szerkezetű előzetes kiválasztó tartozik. A fölhívott előfizető állomása ábrázolva nincs, szerkezete a fölhívó állomáséval egyezik meg. Ha valamely 1. sz. előfizető kapcsolat létesítése céljából hallgatóját leakasztja, a hozzá tartozó (VW) előzetes kiválasztó (R) relaisje gerjed és ez a (2) kontaktusának zárásával a kiválasztó (Do) forgatóelektromágnesét egy U megszakító áramkörébe kapcsolja be, mindk következtében az előzetes kiválasztó karjai valamely első (GW1) csoportkiválasztóhoz vezető szabad (al, bl, cl) vezeték fölkeresése céljából forgásnak indulnak. Mikor a karok ily szabad vezetéket föltaláltak, a föld, (R) relais (3) kontaktusa, az előzeteskiválasztó (T) relaisje, a (cl) vizsgálóvezeték, az ebbe bekapcsolt két (4, 5) ellenállás, a (14) relaisfegyverzet nyugalmi kontaktusa, a kiválasztó nyugalmi állásában zárt (kl) fejkontaktusa,