63036. lajstromszámú szabadalom • Önműködő távíróberendezés és eljárás táviratok továbbítására

— 167 — alsó végével van összekapcsolva. Ennek másik végéhez egy (506) kilincs csatlakozik, mely az (507) tengely körül forgatható és időszakosan egy a továbbítókötés emelő karján alkalmazott (508) csappal jön kapcsolatba. Eme berendezés működési módja az, hogy a továbbítókötést az elreteszelés hatástalanná teszi, míg a kocsivisszavezető szerkezet működik. A kocsivisszavezető szerkezet kötés emelője az (504) kar (407a) tengelyére van ékelve, minek következtében a kocsivisszavezető berendezés működésnek indul, az (504) kar lefelé fog mozogni, az 505) rész közvetítésével az (506) kilincset lefelé húzza úgy, hogy ez az (508) csap, tehát a továbbítókötés emelőjének mozgásánál ütköző gyanánt szerepel. A szerkezet ugyanaz, mint a nyomtató- és lyukasztóberendezés megfelelő szerkezetéé. A (499) excenterkorong (498) bütykei akként vannak elrendezve, hogy a papirbevezető szerkezet rendszerint azt idézze elő, hogy a következő telegrammlap nyomtatással ellátott fejével a kontaktus kocsi alatt megáll. Ekkor az egyik (498) bütyök a (490) görgőbe ütközik, a (488), emelőt balfelé húzza és így az új lapot bevezető szerkezetet működésnek indítja és a bevezetendő lapot a kellő helyzetben vezeti be. A gép oldalán szigetelt (509) kontaktusok (70. ábra) vannak alkalmazva, melyek az (511) tengelyre ékelt (510) kar útján hatnak, miközben a tengelyt a viszszavezető és továbbítókötés laza részein kiképezett (512) és (513) bütykök forgatják el. A bütykök az (514) és (515) görgőkre hatnak, melyek az (511) tengelyen fölékelt, fölfelé irányult tengelyre vannak szerelve. Ezek a részek együtt külön szerkezetet alkotnak, melynek működési módját az egész berendezés működési módjának ismertetésénél írjuk le. Az (518) kommutátort (72. ábra), mely a gépállvány oldalán alkalmazott (519) tengelycsonkon forgathatóan van elrendezve, az (520) lánckerék hajtja, mely a maga részéről a (411) tengelyre ékelt (521) lánckerékkel van kapcsolva. Ezt a kommutátort akkor használjuk, mikor a fölvevő közvetlenül van a telegrammok önműködő felvétele céljából a föladóval kapcsolva. A kommutátor lépcsős (522) szegmentummal (70. ábra) és négy (523— 526) kefével van ellátva, elektromos kapcsolatát később fogjuk ismertetni. Az önműködő jeladó kapcsolási sémája a 85—87. ábrán látható. Először a 85. ábrát fogjuk ismertetni, minthogy ezen az ábrán ismerhető föl legegyszerűbben a jeladó és jelvevő között lévő kapcsolat. A 85. ábrán látható kapcsolási sémánál a jeladó közvetlenül a jelvevővel van kapcsolva, mint az a gyakorlatban történik, mikor a fölvevő a lyukasztott írásban megérkező jeleket a címzettnek kézbesíthető nyomtatott írásba írja át. A 85. ábrán a baloldali kontaktus csoportok sematikusan a nyolc (445, 446) kontaktus rúgópárt ábrázolja, melyeket az önműködő (s) jeladónak a távíratlap lyukai által mozgásnak indított (439) peckei zárnak. A (jobboldali) ferde mágnes csoport nyolc mágnese a nyomtató berendezés beállítórúdjait befolyásolják, míg a rajz fején a kocsi visszavezetésre, továbbításra és papireltolásra szolgáló mágnesek és ezek kapcsolótagjai láthatók. A nyolc (445, 446) jeladó kontaktuspár szabályozza a jeladó papirbevezető, kocsivisszavezető és új lap bevezető szerkezetének működését, továbbá nyolc egyenként két-két egymástól függetlenül gerjeszthető elektromágnessel ellátott relais közvetítésével a nyomtató berendezés nyolc (99) mágnesét. A nyolc (445, 446) kontaktus rúgópár nyolc áramkör megszakítási pontját képezi, melyekbe egy-egy relais egy mágnesének mellső vagy gerjesztő csévéi vannak bekapcsolva. Ezeknek a relaisknek másik csévéi a jeladónak egy bütyök által befolyásolt (509) kontaktusaival vannak láncolatosaji kapcsolva. Az eme csévék által gerjesztett mágnesek hatása az, hogy a relaisk fegyverzeteit minden jel után a nyugalmi kon-