63036. lajstromszámú szabadalom • Önműködő távíróberendezés és eljárás táviratok továbbítására

- 23 — •egy (376) szigetelő gombja van. Azt a módot, mely szerint ezek a kontaktusok jelek továbbítása céljából dolgoznak, a kapcsolási sémának és billentyűzet segélyével küldött hirek leadása módjának ismertetésénél fogjuk leírni. A telegrammlapokon alakalmazott lyukasztásoknak az a céljuk, hogy a táviratok önműködő továbbítását tegyék lehetővé. Az önműködő továbbító berendezés pl. alkalmas áramkörök segélyével a leírt gépet akként befolyásolja, hogy ez a lyukasztás által alkotott jeleknek megfelelően önműködően nyomtatja, vagy nyomtatás és lyukasztás által önműködően állítja elő a továbbításra szükséges telegrammlapot. Hy önműködő továbbító berendezés egy foganatosítási alakja példaképen a 70—83. ábrán látható. A gépnek lényegében egy sor elektromos kontaktusa van, melyeket a papir lyukasztásai befolyásolnak, továbbá egy kontaktus kocsija, mely a telegrammlap sorai mentén mozog, egy hozzávezető berendezés, mely a telegrammlapot a szükséges módon akként állítja be, hogy a lyuksorok a kontaktusokkal hathatósan érintkezhessenek, egy alkalmas kocsi visszavezető berendezése és több más része, melyet a következőkben fogunk leírni. A kész telegrammlapokat a föladó berendezésbe függélyes (379) csatornán fölülről lefelé vezetjük be, a csatorna (380) alsó vége görbül úgy, hogy a lap alsó vége előre fordul. A csatorna a gépkeret fölső részén tetszőleges módon van fölerősítve, mely keret egyszerűen két hosszú és a (382) alaplemezre szerelt (381) lemezből áll. Ezek a (381) lemezek egy-egy megnyújtott (383) karimával vannak ellátva, melyen a levehető (385) lemez van alkalmazva. A csatorna alatt és a (383) karimák fölött két (386) hozzávezető szalag fut, melyek mindegyikét egy hajlékony, fémből vagy más anyagból álló csík képezi. Mindegyik csíkon egymástól azonos távolságban számos (387) csap vagy kiugrás van alkalmazva, melyek középvonalainak egymástól való távolsága pontosan egyenlő a telegrammlap szélén levő lyukak középvonalainak egymástól való távolságával. Ezek a csapok a csíkon átmennek és így a csík két oldalán kiugrásokat alkotnak. A két csík a két (388 és 389) dobon fut, melyek mindegyike egy-egy gyűrűalakú (390) karimával ellátott korongból áll (74. ábra). Mindegyik karimának (391) lyuksorozata van, melyeknek egymástól való távolsága akkora, hogy a (387) csapok a (391) furatokba fogódzanak és így a csíkok a dobokon nem csúszhatnak. A csíkokon egymástól megfelelő távolságban (392) horgok varinak fölerősítve, melyek a csíkokon kiképezett nyílásokon mehetnek át. Mindegyik horog egy-egy (393) rugóra van szerelve, mely egy keskeny fémcsíkból áll és a horoggal szemben fekvő végén van a szállítócsíkkal összekötve. Az egyes rugók akként görbülnek, hogy rendszerint oly helyzetet törekszenek elfoglalni, melyben a csíkkal szöget alkotnak (71. ábra) és melyben a horog a csík belső fölülete felé vissza van húzva és csak kissé, vagy egyáltalában nem áll ki a csík nyílásából. A (386) csíkok forgásuk közben a (393) rugókat a (383) karimalemezek fölső fölületével hozzák érintkezésbe, ekkor a rugókat a lemezek oly helyzet . elfoglalására kényszerítik, melyben a csíkokkal gyakorlatilag véve párhuzamosak. A rugókon levő (392) horgok eme helyzetüknél közel egész hosszukon kinyúlnak a csíkokból. Ezek a horgok már most ily helyzetben jutnak a (379) csatornába és a telegrammlap szélén levő lyuksorok első lyukaiba fogódzanak és a telegrammlapot ily módon magukkal viszik. Ezután a telegrammlap következő, oldalt lévő lyukaiba a (387) csapoknak fölfelé álló végei fogódzanak be, melyek a telegrammlapokat el nem tolhatóan rögzíti a csíkokon a kellő helyzetben (1. a 71a ábrát, hol 4a telegramm-