63036. lajstromszámú szabadalom • Önműködő távíróberendezés és eljárás táviratok továbbítására

Épp így később fogjuk ismertetni a csappanókötés kapcsolatát is. A gépkeret szerkezete tetszőleges lehet. A megrajzolt foganatosítási alaknál egy (377) alsó részből (3. ábra) és (378) felső részből áll, mely az alsó részről leszerelhető. Az alsó részen van a mágnesek tartókerete, a billentyűzet (beleértve a kiválasztó rudakat is) és a gépet hajtó kis elektromotort fölszerelve, míg a kötések, az ütőrudak, a kocsi tartozékaival és a többi részek a fölső részen vannak elrendezve .A keret ily megosztása következtében minden rész könnyen hozzáférhető. Eme gépszerkezet, amennyiben azt tényleg leírtuk, röviden a következő: Tegyük föl, hogy a gépbe új papírlap jutott be oly helyzetben, hogy azt az 1. ábrán látható módon a gép fölülről lefelé teleírhassa, továbbá, hogy a gépet kézzel, a billentyűzet segélyével kezeljük. Hogy lehetőleg sok szerkezet működését ismertethessük, tegyük föl, hogy a billentyűzet rendesen el van reteszelve és hogy ezért az elreteszelő szerkezet is működésbe jön.A működési mód legjobban az 5. ábrán látható. A (68) kapcsoló tengelyt a (70) mótor folytonos forgásban tartja és a csappanókapcsoló (354) elektromágnese szabályos időközökben gerjed a később leírandó áramkör hatása alatt. Amint a mágnes gerjed, forgathatóan ágyazott fegyverzetét meghúzza, minek következtében eme kötés emelőjének (349) orra a kapcsolótömbtől távolodik. A (354) elektromágnes azonban csakis egy pillanatig van áram alatt, ezért az orr is azonnal a kapcsolótömb hatáskörébe kerül. Ennek az a következménye, hogy a kötés laza és fix része csakis egy fordulat alatt van egymással kapcsolva, minthogy a (349) orr tömbjét ismét megfogja és így a kötést oldja, mikor a tömb keringése közben az orrhoz ér. Ennek következtében a (131) excenterkorong is egy fordulatot végez, miközben a (129) emelő felső végére hat, ennek alsó végét előre lengeti és a (125) elreteszelőrúdat a billentyü-19 — emelők (124) nyelveinek hatásköréből eltávolítja úgy, hogy annak az emelőnek (143) vége, melynek billentyűjét lenyomtuk, fölfelé mozoghat. Minthogy azonban a (125) elreteszelőrúd azonnal ismét eredeti állásába tér vissza, a billentyűket elreteszeli, amennyiben a bekapcsolt billentyű nyelve alá és a többi billentyű nyelve fölé kerül. Ennek az a következménye, hogy a lejtős (143) fölület a kiválasztórudaknak közvetlenül a lenyomott billentyű lejtős fölületei fölött fekvő lejtős fölületével érintkezésbe jön, minek következtében egy, két vagy három rúdat oldalirányban eltol, annak megfelelően, hogy a papiron betű-, szám- vagy írásjelnek kjell-e megjelennie. A kiválasztórudak eltolódásoknál a végeiken levő (145) toldataik (3. ábra) segélyével ugyanannyi, fölüttük levő (71) beállítórúdra hatnak és ezeket elölről nézve jobbfelé tolják el. A beállítórúdak az elektromos kontaktusberendezés (40—44. ábra) forgathatóan ágyazott (155) tartótestének alsó élén kiképezett (156) toldatba ütköznek, minek következtében a középső (151) rúgó (1. a 3. ábrát is) a (153) rúgóval kontaktusba jut és a (159) előremozgató elektromágnes áramkörét zárja (30. ábra). Ez az. elektromágnes (162) fegyverzetét meghúzza, minek következtében a (166^ emelő (167) rúgója a kapcsolótömböt a továbbitókötéstől eltávolítja úgy, hogy a laza kötésrész a fix kötésrésszel kapcsolódik. A továbbító elektromágnes áramköre a záródás után ismét megszakad* még pedig a föntebb leírt kontaktusberendezés (40—44. ábra) hatása alatt úgy, hogy a továbbítókötés arra a kapcsolat létesítése után ismét a kapcsolótömb hatáskörébe kerül. Ha tehát a kapcsolótömb egy fordulatot végzett, ismét a (167) orrba ütközik és a két részt egymásból kikapcsolja. A kötésnek rendszerint be nem), kapcsolt része tehát egy fordulatot végez, eme fordulatnál a laza kötésrész a (67) lánckereket (23. ábra) egyszer körülforgatja, minthogy ez a kötéssel merevea van kapcsolva, eme forgás hatása alatt