63031. lajstromszámú szabadalom • Rostlemez és eljárás annak készítésére

— 2 — zött sajtoljuk, melyek ismert módon leszívószerkezettel vannak ellátva. A sajtolt lemez a sajtóból való kikerültekor rendszerint vastagabb, mint amilyen szükséges és ez esetben vékonyabb lemezekre fürészelhető el; ekkor maga a fűrészelés fogja az egyes lapok közt keletkező fölületek rostjait lelapítani. A fölületek tovább is megmunkálhatók, pl. üvegpapirral bevont hengerek között, melyek a lemez be táplálási irányával ellentétesen forognak. \ A fölületi rostok lelapítása más módon is történhet, pl. fűtött fémhengerek révén vagy sík lapok közötti meleg sajtolás által. A tömb vagy lemez, amint a sajtóból kikerül, rendszerint szárítandó, amit a fölületi rostok lelapítása előtt vagy után vagy egyidőben eszközölhetünk pl. azáltal, hogy a lemezt fűtött hengerek közt veszetjük át. Az így készült lemezt habarccsal, festékkel, fénymázzal, furnirral, papírral stb. boríthatjuk. A fölületi rostok szabályos elrendezése igen előnyös, mert az ilyen rostok a fölületet burkoló réteghez vagy bevonathoz jól tapadnak, különösen azért, mert a lelapítás folytán nagyrészt oldalfölütekkül fordulnak a bevonó réteg felé. A csatolt rajzon 1. ábra távlatilag mutatja egy, a sajtóból kikerült tömb sarkát a szétfűrészelés előtt; 2. ábra a szétfürészelt tömb egy részét mutatja a lelapított fölületi rostokkal, 3. ábra egy ily lemez metszete-, míg a. 4. ábra egy módosított példát mutat. A rajzon (A) egy aránylag vastag rosttömb szabálytalanul elrendezett, úgy, amint a sajtóból kikerült. (B) az ezen tömbből annak szárítása után kifűrészelt vékonyabb lemez, melynek vastagsága pl. 1.-5 cm., míg a tömb vastagsága pl. 8 cm. volt. E miéretek természetesen csak példaképen szolgálnak. A (B) lap középső (10) része szabálytalanul elrendezett rostokból áll, melyeknek egy része harántirányban f ekszik úgy, hogy a lemez hosszirányú hasadását meggátolja. A (11, 12) fölületeket képező rostok többékevésbbé egyirányban ferdén helyezkednek el, mert a fűrészlap ily irányba kényszeri tette őket; a fűrészelés folytán e fölületek többé-kevésbbé sírnák s még simítr hatók köszörülés vagy üvegpapirral való megmunkálás révén. Az ilyen föliilet nyersen maradhat vagy tetszés szerinti bevonattal láthatjó el. Nem szükséges minden esetben az (A) tömböt elkészíteni, mert sok esetben közvetlenül formázhatjuk a (B) vékonyabb lapokat, melyeknek fölszini rostjait az említett módokon lapíthatjuk le. Noha eddig tömbökről és lapokról beszéltünk, nyilvánvaló, hogy a rostanyagot ezektől eltérő formákba is hozhatjuk. A 4. ábra-béli példánál a rostlemez egyik oldala (13) bevonattal bír, mely habarcs vagy festék vagy fényváz vagy furnir vagy papir lehet; az ily termék sokféle célra használható is bevonata a kívánt célnak felel meg. A rostlemez fölületi rostjai hatékonyan rögzítik a burkoló bevonatot s annak törését vagy repedezését meggátolják. Szabadalmi igények. 1. Eljárás rostlemez gyártására, melyben a sajtolás úgy történik, hogy a rostok szabálytalanul rendezkedhessenek el, jellemezve azáltal, hogy a fölületi rostok lelapíttatnak. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja., jellemezve azáltal, hogy nyersanyag gyanánt föltárt fürészporból, forgácsból stb. készült rostpépet használunk. 3. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a fölületi rostokat folytonos mozgású fémfölületek révén lapítjuk le. 4. Az 1. alatti eljárás szerint készült rostlemez, jellemezve azáltal, hogy egy idegen anyagú burkolóréteggel bír. (1 rajzlap melléklettel.) PALLA6 RÉSZVÉNY I ÁR8A8ÁG NYOWDAJA BUDAPE8T£M