63010. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus kapcsoló

•összenyomhatatlan lehet, vagy pedig suspendált levegőt tartalmazhat és ezáltal kissé rugalmas lehet. Ha ellenben a (20) szükítőtest oly helyzetet foglal el, hogy sík vagy gyengén ívelt <50) fölülete az (5) kapcsolótest hengeres belső fölületéhez párhuzamos, akkor a (8) folyadékcsatorna egész hosszában szabad, amennyiben a (13) vezetőszalag a folyadékcsatorna szabad átbocsátókeresztmetszetét nem szűkíti említésre méltó mértékben azokon a helyeken, melyek kívül fekszenek a (40) szűkítésen vagy azon helyen, mely a bevezetésben a dugattyú belső irányváltoztatási helyének neveztetett és mely lyukasztott, vagy kivágásokkal van ellátva, vagy lényegesen keskenyebb, mint a munkacsatorna (1. a 2. ábrán pontozott vonalakkal jelölt alakot), mimellett nem jön figyelembe, hogy a vezetőszalag említett részei a folyadékcsatornával harántirányban, illetve csaknem harántirányban vezettetnek. A hajtott (19, 15, 7, 9) részeket ebben az esetben a hajtó (3, 4, 5, 13, 20) részek nem viszik magukkal és pedig azért, mert a kapcsolóban a belső munka, nevezetesen a (13) vezetőszalagnak a folyadékon át való mozgatása és a (9) dugattyúknak a '(10) mélyítésekbe való betolása ellenállásmentesen, és pedig oly kis súrlódással megy végbe, mely teljesen figyelmen kívül hagyható azon ellenállásokkal szemben, melyek az illető külső munkarészekben rendszerint föllépnek. A kapcsolóban a belső munka ellenállásmentesen megy végbe és pedig azon .oknál fogva, hogy a dugattyúk eltolásuk közben tehermentesített állapotban vannak. Ha egy (9) dugattyú az (5, 13, 20) kapcsolórészhez képest fölülről lefelé (az 1. ábrán jobbra) mozog és a vízszintes helyzethez közeledik, akkor a dugattyú, a (13) vezetőszalag alsó (130) végének központos alakja, illetve egy másik vezetőelem központos alakja folytán, a (11) <iugattyúrúgó behatása alatt a teljesen •kitolt munkahelyzetet foglalja el és pedig ' még mielőtt a dugattyú a (803^®unkaszakaszba lép, vagy mielőtt megterheltetik, azaz azon folyadék egyoldalú ellennyomásának tétetik ki, amelyet a (20) kiugrás pl. az óramutató irányában előre hajt. A dugattyúnak a terhelés megkezdése előtt egészen a munkahelyzetbe való kitolását az teszi lehetővé, hogy a (8) folyadékcsatorna a (80) munkaszakasz végein megfelelő (88) kiszélesítésekkel van ellátva, melyek folytán a dugattyúk körül, — mely dugattyúk itt végleges eltolásukat kapják, — kívül a folyadék részére ugyanazon átbocsátókeresztmetszet állj rendelkezésre, mint a munkaszakaszon, sőt egy nagyobb átbocsátókeresztmetszet. A dugattyúkra tehát eltolásuk közben nem hat egyoldalú folyadéknyomás, miért is az eltolás gyakorlatilag véve ellenállásmentesen megy végbe. Minthogy a (80) munkaszakasz kibocsátóoldalán, pl. az 1. ábra szerint a baloldali kibocsátóoldalon hasonló viszony áll fönn, ennekfolytán a folyadék, amikor a (20) szükítőtest nyitott helyzetet foglal el, a (7, 9) kapcsolótesttel együtt nyugalomban fog maradni, míg az (5, 13, 20) kapcsolótest gyakorlatilag véve a belső kapcsolótestben lévő folyadék körül ellenállásmentesen fog forogni úgy, hogy a kapcsoló, mint említettem, súrlódásmentes szabadonfutó szerkezet gyanánt működik. Ha a (20) szükítőtest bizonyos közbenső helyzetet foglal el, vagy a kapcsoló (a (31) kézifogantyú) beiktatása által az utoljára és az először leírt határhelyzetek között az összes közbenső helyzeteken áthalad, akkor a (40) él és a (7) kapcsolótest között egy az utóbbi esetben állandóan fokozódó szűkítés létesíttetik a folyadékcsatornában. A folyadék bizonyos (állandó vagy nagyobbodó) törekvéssel fog bírni az (5, 13, 20) kapcsolótest követésére és így a (80) munkaszakaszon a folyadék bizonyos (állandó vagy nagyobbodó) erővel fog hatni a (9) dugattyúkra és ezáltal a többi hajtott részekre. Ezen erő nagyságát a (20) szükítőtest minden adott beállításánál a szűkítés mértéke