63007. lajstromszámú szabadalom • Hullámszita átmenetgyűjtővel

Megjelent 1914. é\i április lió lO-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 63007. szám. X/i OSZTÁLY. Hullámszita átmenetgyfij tővel. CSERHÁTI LIPÓT GÉPSZERKESZTŐ ÉS ÜZEMMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1912 december hó 29-ike. A malomiparban használatos, a vízszintes síkban egyirányban, illetve körpályán mozgatott sziták, úgynevezett síksziták berendezésében fontos szerepet játszik a szitálandó őrleménynek a szitán való egyenletes elterítése és folytonos tovaszállítása, valamint az azon íáthullott résznek folytonos gyűjtése. E célra ez ideig használatos berendezések, részint szűk határra szorítják a szita szélességét s amellett kihasználatlan hagyják a szitafölül 81 jelentékeny részét, részint mozgó szerkezetek alkalmazását igényelik, melyek kopásnak vannak kitéve, működésük bizonytalan s •ugyancsak jelentékeny szitafölület marad használatuk által munkaképtelen. Ezen hátrányok kiküszöbölését célozza jelen találmány, mely azon alapszik, hogy az őrleményt maga a hullámosan kiképzett szita, illetve gyűjtőfölület terelgeti, forgatja és szállítja tova bármilyen szitaszélességben és minden egyéb berendezés alkalmazása nélkül. A mellékelt rajzon a hullámszitának egy alatta elhelyezett átmenetgyűjtővel olyan foganatosítás! alakja van hosszmetszetben föltüntetve, melynél a találmányt képező hullámok a íszlitakeretben keresztben elhelyezett (a, b) és (f„ g) rudakra feszített (d) szita, illetve (h) szövet vagy lemez által képeztetnek. A mellékelt rajz szerint képezett hullámok egyik (k, ík, k) és (m, m, m...) oldala következetesen meredekebb, másik (i, i, i ) és oldala lejtősebb. | A működés föltétele, hogy úgy a (c) szitakeret, mint az (je) átmenetgyűjtőkeret akár külön, akár együtt oly mozgást végez a vízszintes síkban, mely — ha iegyirányú — a kilengés hossza, — ha körpályával bír — ennek átmérője legalább akkora vagy nagyobb legyen, mint a hullámok egymástól! völgy-, illetve oromtávolsága. Föltéve, most, hogy őrlemény érkezik egyik hullámvölgybe és ía szitakeret mozgásban van, lakikor a meredekebb oldal lökése alkalmával az őrlemény és hullámfal között föllépő isúrliódás nagyobb az őrlemény tehetetlenségi nyomatékánál, miért is ezt legyőzi és így a meredekebb hullíámfal az őrleménynek a mozgás sebességével és az őrlemény tömegével arányos nagyságú mozgási energiát — elevein erőt — kölcsönöz. A keret ellenkező mozgása alkalmával a