62996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés réznek elektrolysis útján történő előállítására

1. ábra a berendezésnek hosszmetszete. A 2. ábra annak harántmetszete. A rézszulfatoldatnak fölvételére szolgáló, fából készült és ólommal bélelt (A) kádnak (1. ábra) két szembenfekvő falában az (o) nyílások vannak kiképezve, melyeken a nyílásokat elzáró tömítő szelencékben az (0) tengely jár át. Erre a tengelyre van a hengeralakú (C) katóda fölékelve, mely egy, az áramvezető anyagból készült (a) és a szigetelő anyagból készült (al) küllőkön (2. ábra) fölerősített gyűrűkre szerelt, rézbádogból készült palástból áll. Ezen palástnak szerkezete és a gyűrűkön való fölerősítése olyan, hogy a palást alakváltozásokat nem szenved és hogy annak fölülete az anódafölülettől mindenhol egyenlő távolságban van. Az anódát ólomból készült, áttört falú, ürös henger képezi, melynek egyik (B) fele a fából készült (D) talpakon nyugszik (1. ábra) és a talpakon, az ezekkel ugyancsak fából készült (b) kapcsok! útján összekötött (c) támasztékok segélyével van rögzítve (2. ábra). Az anódának másik, (Bl) felét az egymással ugyancsak^ fából készült (bl) kapcsok segélyével öszszekötött (Dl, cl) részekből álló jármok rögzítik a kellő helyzetben. A jármoknak fölső (Dl) részeit- összekötő két (D) deszka egy alul nyitott vályút képez, az anódának fölső (Bl) fele pedig hosszában föl van hasítva, mely hasítéka nak szélei föl vannak hajlítva és a két (d) deszkához erősítve. Az anóda fölső részén tehát széles hasíték van kiképezve, mely lehetővé teszi, hogy a katódán lecsapódott rézréteg ellenőriztessék és "eltávolíítassék anélkül, hogy az anódát is el kellene távolítani, ami az anódának újból való beállítását követelné meg.. A katódában kiképezett fölső hasítékot az (E) dugó zárja el, mely fából készül és a palást (Bl) részének fölületével szinelő ólomlemezzel van burkolva. Az elektrolytikus berendezésnek anódája és katódája tehát teljesen párhuzamos egymással és a kádban lévő elektrolytnek koncentrációja, a forgó katódának erélyes kavaró hatása következtéiben* mindenhol ugyanaz. Ezenkívül, a katódának forgása következtében, a katóda; állandóan az elektrolytnek más és másrészeivel érintkezik úgy, hogy a réz a katódán négyzetméterenként 400—500 Ampére sűrűségű áramnak használatával csapható le. Ily viszonyok között a ferrisóknak a rézre gyakorolt oldó hatása a berendezésnek hatásfokát igen kis mértékben befolyásolja; minthogy pedig a katóda az anódával teljesen párhuzamos, a csapadék is tiszta és rézszulfidot nem tartalmaz, ha az elektrolytnek réztartalma literenként állandóan 3—4 g. Az eljárás szerint alkalmazott nagy áramsűrűségnek alkalmazása lehetetlen,, ha az anóda nem pontosan párhuzamos a katódával, mert ily nagy áramsűrűség; esetében összefüggő rézréteg csakis akkor csapható le, ha az anódáknak és katódáknak egymástól való távolsága mindenhol ugyanaz. Ha ez a távolság, valamely ponton kisebb, mint á többi pontokon, akkor a kisebb ellenállás következtében ezen a ponton az áramsűrűség is növekedik és oly nagy értéket érhet el, hogy az elek'trolytre gyakorolt kavaró hatás ezen a ponton a kellő koncentrációnak biztosítására nem elégséges. Ennek következtében a réz a nagyobb ellenállású pontokon tömör, a kisebb ellenállású pontokon pedig poralakban válik ki, ami az elektrolyzisnek lefolyását megzavarja-A nagy áramsűrűség által okozott hátrányoknak kiküszöbölése tehát az anódának és katödának tökéletes párhuza* mosságát követeli meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás réznek elektrolyzis útján történő előállítására tisztátalan: rézsóoldatokból, kénessavnak alkalmazásával és torgó katódával, valamint áttört ólom-, szén vagy általában oldhatatlan anódával biró berendezésnek használatával, azáltal jellemezve, hogy a nem deformálódó és meg nem ma-