62971. lajstromszámú szabadalom • Rácsos pózna

Megjelent 1914=. évi április hó 9-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jBff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 62971. szám. VII/g. OSZTÁLY. Rácsos pózna. SPIELMANN KURT GYÁROS DÜSSELDORFBAN. A bejelentés napja 1912 december hó 24-ike. A találmány tárgya rácsos pózna, mely- | nek az a jellemző tulajdonsága, hogy nincs szögecselve, hanem egyetlen darabból van készítve. Az új pózna előállításához, — mely elektromos vezetékek tartására, jelzési célokra és könnyűsége folytán betonbetétek gyanánt is alkalmazható — egy sokszögű fémlapot használunk, melyet koncentrikus elrendezésű, szögalakú hasitékok segélyével több, az épen hagyott helyeken egymással összefüggő sávokra bontunk s azután ezen sávokat széthúzzuk. Ilyen módon egy lemezből nagyobb erőkifejtés nélkül igen hosszú póznát vagyunk képesek előállítani. A mellékelt rajz 1. ábrája a pózna előállításához használt lement, míg a 2. ábra a kész póznát tünteti föl. A megrajzolt lemez csak példa gyanánt tekintendő. A lemezt a közel egymás mellett fekvő (a) hasítékok egyes szögalakú (b) sávokra osztják, melyek az épen hagyott (c) részek által egymássál. összefügg| nek. Ezen (c) ép részek alkotják a fölfelé, és lefelé hajlított merevítő szalagok csomópontjait, mint azt a 2. ábra mutatja. A (b) merevítő szalagok lehetőleg meredeken vannak fölhajlítva. Ez mint említettük, úgy történik, hogy a lemezt a szélein megfogva a közepétől kiindulólag addig húzzuk, vagy nyomjuk szét, míg a (b) merevítő szalagok elég meredek helyzetbe nem jutnak és a szokásos rácsos pózna alakját meg nem kapjuk. Ezen munkához csekély erőkifejtés szükséges, mert az egyes (b) sávokat csak az épen hagyott (c) helyeken kell kihajlítani, amelyek a kihúzás után a csomópontokat alkotják. Az élen maradt (c) összekötő részek a (d) helyeken le vannak tompítva. SZABADALMI IGÉNY. % Rácsos pózna, azáltal jellemezve, hogy az nincs szögecselve s egyetlen, hasítékok által sávokra osztott és kihúzott darabból áll. (1 rajzlap melléklettel.) PAUA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEM