62946. lajstromszámú szabadalom • Önműködő téglametsző
ezáltal a (10) gyűrű két végét egyesíti. A (13) csavarorsóra a (11, 12) szernek között a (16) kar van erősítve, melyet a i (13) orsóval együtt a két (17) spirálrúgó oly értelemben igyekszik elfordítani, hogy a (11, 12) szemek közeledjenek, vagyis a (10 és 9) részek kapcsolódjanak. A CIO) gyűrű egy radikálisan ható, excenterszerű (a) karimával, egy axiálisan működő (d) bütyökkel és két kerületi (b, c) vezérhoronnyal van ellátva. A (3) állványban a (19) csapon ágyazott s a (35) rúgó hatása alatt álló (20) emelő egyik karja a (25) csapot s az ezen axiálisan eltolódható (18) görgőt hordja, mely a (1.0) gyűrű (a) excenterén gördül. A (18) görgőt a (24) villa szárai fogják közre, mely villa a (23) ütközőt hordó s a (3) állványban ágyazott (22) rudak egyikén van elrendezve. E villa révén a (18) görgőt az (a) excenterről a (b) horonyba s a horonyból vissza az (a) excenterre tolhatjuk. A bal (22) rúdon továbbá a (60) gyíírű van elrendezve, melynek (32) pecke a (c) vezérhoronyban van vezetve s a (22) rudak és a (23) ütköző hátratolására szolgál. A (23) ütközőt az agyagszalag meneszti előre, mikor is a (22) rudak vele mozognak. A (20) emelő másik karja a (9) tárcsa forgási síkjához képest ferde (70) ütközővel van ellátva, melyre a (16) kar ütközhet oly célból, hogy a (10) gyűrű fölszabadítására szolgáló elfordulást szenvedjen. A fölszabadított (10) gyűrű fékezésére a helytálló (21) lap szolgál, melyhez a (16) kar a (70) ütköző révén szoríttatik. A (28) metszőhuzal (1. és 2. ábra) egyik (80) vége a (10) gyűrűvel van kapcsolva, míg másik vége a (33) rúgódobra van csavarva, melynek (27) rugója egyik végével a (34) tengelyre van erősítve; a (34) tengely (26) ágya a (7) szánnal van kapcsolva {1. és 2. ábra). A (7) szán visszamozgatására a (31) fülek révén a (3) állványon ágyazott (30) görgő szolgál (3. és 4. ábra), mellyel a (d) -bütyök működik össze. Az agyszalaghoz képest keresztirányban mozgó (29) szállítószalag a lemetszett darabokat eltávolítja. A gép működése a következő: A megismétlődő műveletek elején a (7) szán leghátsó helyzetben van. A (10) gyűrű nincs kapcsolva a (9) kötéltárcsával, mert a (16) kar röviddel a (10) gyűrű körülfordulatának befejezte előtt (4. ábra nyila) a (20) emelő (70) ütközője által elfordíttatott, úgy hogy a gyűrű kibővíttetett. Ugyanekkor a (16) kar a (21) laphoz szorul, úgy hogy a (10) gyűrű rögzíttetik. A (10) gyűrű annyira bővül ki, hogy rögzítése tartama alatt a (9) kötéltárcsa nem fejt ki káros súrlódó hatást. A (6) hengereken előre haladó agyagszalag már most a (23) ütközőre ütközik s ennek révén a (22) rudakat axiálisan előre meneszti, miközben a (24) villa a (18) görgőt az (a) excenterről a (b) horonyba tolja, úgy hogy a (20) emelő most már a (35) rúgó hatása folytán balra fordulhat (4. ábra). Ennek folytán a (20) emelő (70) ütközője fölszabadítja a (16) kart, melyet a (17) spirálrugók visszafordítanak a kiindulási helyzetbe, úgy hogy a (10) gyűrű összeszorul s a (9) kötéltárcsával kapcsolódik. A (10) gyűrű most kezdődő fordulatakor a (10) gyűrű (d) bütykének lejtős oldala hat a (30) görgőre, úgy hogy a (7) szán előretolódhat. Ezen előretolást az agyagszalag révén a (23) ütköző és a (c) vezérhoronyban vezetett (32) pecek eszközli. A (10) gyűrű fordulatakor a (28) metszöhuzal a gyűrűhöz rögzített végével kört ír le s eközben a szalagot lemetszi. A (80) kapcsolási pontnak az (I, II) íven való haladása alatt a (27) rúgó erősen megfeszül, úgy hogy a (II, III) út alatt is feszesen tartja a huzalt, mely eközben a (33) dobra csavarodik föl. Mihelyt a szalag közelítőleg át van metszve, a (32) pecek a (22) rudakat még egy kissé jobbra tolja el, úgy hogy a lemetszett szalagdarab és a (23) ütköző között kis szabad tér keletkezik, úgy hogy a lemetszett darab leeshet a (29) szállítószalagra. Mihelyt a tégla iiy módon lemetszetett, a (7) szánt a (30)