62918. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés furnírlapocskák gyártására

1. ábra a teljes gép elülnézete, 2. ábra ugyanennek alaprajza, 3. ábra az első ábrának hátulnézete, 4. ábra a soklapú fürész oldalnézete, 5. ábra a soklapú körfürész elülnézete, 6. ábra a vezetőhíd nézete, 7. ábra a vezetőhíd alaprajza, 8. ábra a fürészgyűrü elülnézete, 9. ábra a fürészgyűrű oldalnézete, 10. ábra egy furnirlapocska keresztmetszete, 11. ábra egy furnirlapocska hosszmetszete, 12. ábra egy furnirlapocska alaprajza. A nyers hasábot a munkás a nyíl irányában tolja be az (a) etetőhengerek közé, amelyek azt a (b) egyszerű körfűrész felé szállítják tovább. Nagyjából előremunkált hasábokat használunk, amelyeknek legföljebb egy nyers lapja van, és a hasábot úgy illesztjük a gépbe, hogy az előremunkált oldalak révén vezettessék, és az esetleg még nyers fölületet épen a (b) fűrész munkálhassa le. Ilyenformán itt is megmunkált fölület keletkezik, amely később egy vezetőléc mentén halad tovább. A fahulladék a gépről kifelé esik le, tehát nem zavarja az önműködő munkát. Mire a (c) vezetőhengerek közé jut a hasáb, addigra köröskörül megmunkált fölülettcl bír, és a pontos továbbvezetést a (d) és (g) nyomóhengerek látják el. Az alsó (e) íorgógyalú ellenében a (d) nyomóhenger tartja a hasábot, és ezen (e) gyalú teljesen pontosra munkálja^ a hasáb alsó lapját, amely aztán a munkaasztalon vezetődik tovább. A fölső (f) forgógyalú munkája a hasábot a kellő szélességre hozza. A furnirlapocskák teljes elkészítése, céljából a (g) henger a hasábot a (h) soklapú körfürészre viszi, amely azt teíszésszerint számú lapocskává szétfürészeli. Az (i) henger a lapocskákat készen vezeti ki a soklapú körfürészből. Amint e leírásból látszik, ez a gép ismeretes szerszámoknak és egy újfajta soklapú körfürésznek kombinációjából áll, amelyek valamennyien egyoldalt vannak elrendezve az (x) állványzaton. A soklapú körfürész, amely a lapocskákká való szétfürészelést végzi, úgy van szerkesztve, hogy a szíjdobbal ellátott (k) tengelyre tetszésszerinti számú (1) körfürészlap (m) gyűrűk közbetételével van fölhúzva és egy csavaranyával összefogva. Az (m) gyűrűk a hozzájuk erősített (1) lapokat egyrészt egymástól kellő távolságban tartják, másrészt biztosítják a lapok központos helyzetét a (k) tengelyen. A gyűrűket kettős okkötés erősíti a tengelyhez, és a fűrészlapokat a fürészgyűrűkkel együtt (2) csavaranya szorítja a (k) tengely (3) kötésére (4. ábra). A fürészlapok között az (n) vezetőhídak vannak, amelyek a lapocskákat alátámasztják. Az (n) hidakat egyenként helyezzük el a fürészlapok között, és azután együttesen lefogjuk azokat. Úgy a hengerek, mint a gyaluk és fűrészek különféleképen beállíthatók, tehát tetszésszerinti méretű és alakú íurnirlapocskákat gyárthatunk. Az egyes alkatrészek meghajtását a 3. ábra mutatja. A szállító és pedig (a) (fent), (c) (lent), (d, g, i) hengereket egy végtelen lánc hajtja, amelyet az (o) feszitöcsiga terhel, és hajtását fogaskerék áttételével (p) előtétről nyeri. A fölső (c) hengert (d) hengerről fogaskerekek révén hajtjuk, az alsó (a) hengert pedig végtelen lánccal az alsó (c) hengerről. A (b) közönséges körfürészt, valamint az (e, f) forgógyalukat egyetlen szíjjal hajtjuk, amelyet a (q) feszítőcsiga terhel. A soklapú fürészt végül egy külön szíjról hajtjuk. A teljes meghajtás egyetlen, közös előtétről történik, amely forgását transzmisszióról, vagy valamely külön mótorról nyeri. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás furnirlapocskák gyártására fahasábbóí, jellemezve azáltal, hogy nagyjából előre kiszabott és előre munkált fahasábot folytonos hosszirányú előrevezetés közben mindenekelőtt az esetleg még nyersen maradt oldalán körfűrésszel megmunkáljuk, azu->