62915. lajstromszámú szabadalom • Tartány törmelékes anyag számára

Ezen szerkezet lényegében gazdaságosabb az előbb, említett alaknál, meg volt azonban az a hátránya, hogy a választott fenékalak csakis egy bizonyos rézsűhajlásszögnek és egy bizonyos anyagmagasságnak felel meg. A föltöltött anyag magassága azonban mindig változó, éppen úgy, mint a rézsű hajlásszöge. Szükséges tehát a fenéklemezt igen erősen kimerevíteni, mi azonban az előbb említett gazdasági előnyöket igen kétségessé tette. Jelen találmány azon célból, hogy a jó gazdasági hatásfokot egyesítse a rézsű hajlásszögtől és a rétegmagasságtól való függetlenséggel, új tartányalakot alkalmaz, melynek lényege, hogy bár a teknőalak megmarad, mégis annak képzésére, szemben a már említett folytonos görbeszerinti keresztmetszettel, sókszög alakban egymáshoz sorakozó hordófö] illetek szolgálnak. A keresztmetszeti alak tetszőleges és célszerűségi szempontokból állapíttatik meg, tekintetnélkül a kötéigórbére. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképeni kiviteli alakja. Az 1. ábra függélyes keresztmetszetet, a 2. ábra pedig oldalnézetet tüntet föl. A rajzon föltüntetett kiviteli példa szerinti általában célszerű két-két függélyes (a, b) és (f, g) fölületet alkalmazni, melyekhez a többi (bc) (cd) stb. fölületek csatlakoznak. Épúgy lehetséges azonban az összes fölületeket ferdén rendezni cl, vagy pedig a fölületek számát tetszőlegesen megnövelni, vagy csökkentem. Ezen alak szilárd homlok-falakkal kapcsolatban oly rendszert képez, mely tetszőleges terhelésre pontosan számítható. A fölületek mindegyike hordf ölül etet alkot, mely a ráeső és pontosan megállapítható terhelés-részlet alapján számíttatik. Mivel az anyagmennyiség magassága és a rézsü-szög a tartánykeresztmelszet alakjára befolyással nincsenek, a méretszámításnál tetszőleges magasság és rézsüszög vehető tekintetbe. Azon föltétel, hogy merev homlokfalak vannak, melyek rácsos tartókként is képezhetők ki, könnyen kielégíthető és gyakran szükséges is, mivel kívánatos a teknőt több részre osztani föl, mivel továbbá ezen válaszfalak fölhasználhatók a szállítókocsik vágányainak tartására is. A merev homlokfalaknak nem kell okvetlenül a teknő belsejében feküdniök, hanem megfelelő szerkezetekikel alul is képezhetők ki. Ha ezen fölületeket, mint szokásos, bádoggal vonjuk be, úgy ezek oly bádogtartókat képeznek, melyeknek öve a két határolófölület töréspontjain közös. Az erőviszonyok rendszerint olyanok, hogy a magasabban fekvő (i>, c) fölület folytán az öv a (c) helyen húzásnak van alávetve, a mélyebben fekvő (c, d) fölület által ellenben nyomást szenved. Ezen kétféle erő rendszerint különböző nagy úgy, hogy ezen merevitőpántok csakis a húzó- és nyomóerő különbségre számítandók. Lemeztartók helyett természetesen rácsostartók is alkalmazhatók, melyek nyílásai betonnal, fával, vagy cseréppel befödhetők. Az egyes fölületrészekre eső terhelésiprizmák a fölület egyenes részeit hajlíiásra veszik igénybe. Elegendő számú fölület alkalmazása által ezen hajlítónyomaték oly kicsire szabható, hogy aránylag gyenge kimerevítések szükségesek csak. Ezen tartányok akkor csak igen kevés vasmennyiséget igényelnek miért is igen olcsón előállíthatók. Igen sok vasanyag megtakarítható azért, mivel a tartányak szilárdságtanilag teljes biztonsággal méretezhetők és így csakis a szükséges méretekkel készítendők el, másodszor nehéz merevitések nem szükségesek, harmadszor minden fölületrész egyszersmind teherhordó rész is. Munkában is megtakarítás van, mivel a bizonyos számú egyenes 'öiülelböl álló sokszögalak előállítási ára olcsóbb a görbefölületeknél. Vas helyett más szerkezeti anyag, például vasbeton is alkalmazható. __ SZABADALMI IGÉNY. Yastartány hosszura nyújtott négyszögű alaprajzzal, fölhalmazott törmelék-